Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930
1930.02.08. 13. ülés
7 Társaságnak segélyei tették lehetővé. A laboratórium tudományos felszerelésének jelentős kiegészítésére van szükség, hogy folytatni lehessen a hazai szenekre vonatkozó vizsgálatokat, hogy tudományosan fel lehessen dolgozni a katalitikus folyamatok mechanizmusát, aminek ismerete elősegítené több — mind nemzetgazdasági, mind hadászati szempontból nagyon fontos — chemiai iparágnak meghonosítását, hogy a tudomány mai finom eszközeivel lehessen foglalkozni a technikai kolloidok óriási jelentőségű vizsgálatával, valamint ezzel összefüggően az anyagok mikrochemiai analitikájával. Ugyancsak régi tanszéke a Műegyetemnek az ásvány- és földtani tanszék. Ennek ellenére azonban intenzív tudományos kutatás alig végezhető. A tanszék ugyanis 1914-ig főleg az előadásokhoz szükséges ásvány- és kőzetanyag beszerzéséről s megfelelő gyűjteményes elhelyezéséről gondoskodott. Műszerek vásárlására akkor alig jutott, a háború után pedig teljesen hiányzott a fedezet erre a célra. A tanszéknek optikai felszerelése sincs; jellemző kuriózumul említem fel, hogy a ,,leg- modernebb“ mikroszkópja 1894-es modell, amely ma már csak muzeális értékű. Ha a tanszék megfelelő tudományos felszereléshez jut, akkor kutató munkája különösen a műszaki és közgazdasági szempontból fontos ásványok és kőzetek, valamint a különböző építőtalajok sajátságai megállapításának terén fog felmutatni a gyakorlati és gazdasági életben is hasznosítható eredményeket. Mint újabb tanszék, a chemiai fizikai tanszék is osztozik a Műegyetem új tanszékeinek közös sorsában, a tudományos felszerelés elégtelen voltában ; teljesen hiányoznak a modern chemiai fizikai kutatásokhoz nélkülözhetetlenül szükséges mechanikai, optikai és elektromos precíziós mérőműszerek. Legvégül megemlékezem a vegyészmérnöki osztálynak egy nagyon régi, több mint egy évtizedes óhajáról, amelynek megvalósítása érdekében a Műegyetem Tanácsa is egyhangúlag állást foglalt és még 1918. elején 559/1918. sz. alatt felterjesztést intézett az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Ez a kívánság abban áll, hogy a német Műegyetemek mintájára a Műegyetemünkön is tétessék lehetővé a kohómérnöki kiképzés, mert nyilvánvaló nagy előnyei vannak annak a rendszernek, hogy a kohómérnökök műegyetemen, még pedig a vegyészmérnökökkel túlnyomórészt közös előadások hallgatásával és laboratóriumi gyakorlatok végzésével kapják meg kiképzésüket. Ennek megvalósítása a Műegyetemünkön nagyon könnyen és aránylag csekély költséggel történhetnék meg, mert csupán egy új tanszéknek, a metallurgiai tanszéknek felállítására és felszerelésére volna szükség. A dolgot még inkább megkönnyítené az a kedvező körülmény, hogy a tanszék maga már rendelkezésre áll, mert csak az évek óta üresedésben levő és betölteni nem is szándékolt növénytani tanszéket kellene átszervezni, úgyhogy egyedül a metallurgiai laboratórium alapberuházásáról volna szó, mint új hitelről. Műegyetemünk legfiatalabb osztályának a közgazdasági osztálynak is megvannak a maga nagyon szerény igényei a kutató munkát biztosító új beruházás terén. A nemzetgazdaságtani és pénzügytani tanszék mellett szükségesnek látszik az amerikai egyetemek mintájára olyan gazdaságkutató intézetnek felállítása, amely minden befolyástól mentesen pártatlanul tenné rendszeres vizsgálatok tárgyává különösen a termelékenység problémáit. A statisztikai és alkalmazott közgazdaságtani tanszék mellett megszervezendő volna olyan intézet, mely elsősorban a középeurópai államok gazdasági kapcsolatainak kutatásával foglalkoznék. Bizonyításra nem szorul, hogy ez a két kutató intézet milyen nagy jelentőségű munkát fejthetne ki Magyarország közgazdasági életének fejlesztése érdekében. A Műegyetem tanszékeinek tudományos kutató munkáját lehetővé tevő felszerelés programmját természetesen a legszükségesebbekre való szorítkozásnak és a leggazdaságosabb kihasználásnak szem előtt tartásával állítjuk össze, hogy elkerültessék a tudományos fényűzés jellegével bíró felesleges beszerzés és lényegileg ugyanazon gépeknek több tanszék céljaira több példányban való megszerzése. Az ilyen szellemben elkészült tudományos felszerelés programmjának végrehajtása kereken 2,500.000 pengőt igényelne. Első hallásra talán nagy összegnek tűnik fel ez, de a hozzáértők és a külföld viszonyait ismerők előtt nem nagy ez az összeg, ha figyelembe veszik egyrészt a gép- és műszeripar terén uralkodó általános drágaságot és másrészt azt a körülményt, hogy ez a 2,500.000 pengő harminc különböző tanszéknek igénykielégítésére szolgál. A Műegyetem egészséges életműködésének, vagyis az oktatás és a kutatás zavartalan végzésének elengedhetetlen előfeltétele a megfelelő épületekkel és helyiségekkel való rendelkezés. Műegyetemünk ezen a téren is szerfölött kedvezőtlen
