Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1918-1919
1919.04.08. 30. ülés
596 918. sz. JELENTÉS a revizorképzés ügyében. A műegyetem közgazdasági osztályához. A revizori intézmény kiépítése egyike hazánk legfontosabb aktuális közgazdasági kérdéseinek. A revizori intézmény kiépítésére szükség lett volna akkor is, ha a háború és annak következményei által felszínre került problémák fel nem merültek volna. Ez intézmény hivatása ugyanis azoknak a vállalatoknak a közszempontból való ellenőrzése, melyek a magyar közönség tőkeereje felett rendelkeznek és annak közgazdasági kihasználását irányítják. Oly országban, mely a pénzintézetek oly nagy sokaságával rendelkezik, mint hazánk, már csak a közönség tőkeelhelyezési érdekeinek megóvása végett is mulhatlanul szükséges arról gondoskodni, hogy az ily intézetek vezetésében a kellő gondosság és szaktudás foglaljon tért. A háborús közgazdaság koncentrációs folyamata és a háborús terhek fedezésének kérdése még fokozottabb mértékben teszi szükségessé a revizori intézménynek minél tökéletesebb alapon való kifejlesztését. Nagy szerep vár erre az intézményre az egyszeri vagyonadó kivetése kapcsán. Ugyancsak nagy jelentősége lesz ennek az intézménynek a biztosításügy állami felügyelet alá helyezése kapcsán. Amidőn tehát a közgazdasági osztály ez ügyet illetőleg állást foglal, mindenek előtt annak messzemenő közgazdasági jelentőségét kell leszögeznie. Aligha vonható kétségbe az is, hogy a revizori intézmény közgazdasági hivatásának csak akkor fog valóban megfelelhetni, ha a revizorok képzése a magasabb közgazdasági szempontok figyelembe vételével történik. Nem lehet ugyanis kétséges az, hogy a pusztán a legszorosabb értelemben vett revizori tárgyakban kiképzett egyének biztosítékot nyújthatnának ugyan a szükebb körű könyvrevizió foganatosításában, nem volnának azonban képesek e teendőknek szélesebb közgazdasági alapon való végrehajtására, vagyis a vállalatok revíziójára. Enélkül azonban a revizorképzés csak félmunkát végez. Belátták ezt a nyugati államok, amelyek csak a legfőbb kereskedelemügyi tanmenetek elvégezése alapján engedik meg a külön revizorképző intézetekbe vagy tanfolyamokba való belépést, vagy pedig, mint a baseli és a newyorki egyetem, külön tanfolyamot tartanak fenn e célra. Midőn hazánk a revizorképzés kérdésének megoldásához lát, mindenesetre a magasabb fokú képzés nyújtása mellett kell állást foglalnunk. Első sorban azért, mert ha valamely a külföldön már kipróbált intézményt átveszünk, azt legtökéletesebb alakjában kell megtennünk. A revizorképzésnek szélesebb alapon való megoldása hazánkban azért is szükséges, mert vállalkozói életünk sok irányban még nélkülözi azokat a biztos és solid alapokat, melyeken a nyugat közgazdasága nyugszik. A revizori intézmény kiépítése, ha az magas fokon történik, e bajokon nagyon nagy mértékben
