Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1918-1919
1919.04.08. 30. ülés
II. Előadások: 1. A belső térmüvészet tárgyköréből. 2. Modern építészeti problémák. 3. Külső térmtüvészeit és kertépítészet. 4. A lakás- és egyébb belső berendezés. 5. Az általános műtörténet egyes, a müvészoktatás- sal kapcsolatos fejezetei. Teljes tanszabadság elvére helyezkedve az előadások hallgatását nem tenném kötelezővé és vizsgát nem ki vánnék, viszont jogot adnék a müvészévfolyam hallgatóságának, hogy a fentieken kívül bármely osztályon előadandó művészet vagy társadalomtudomány körébe vágó fakultativ tárgyra is beiratkozihassék, illetve a művészi rajz gyakorlatokon is részt vehessen. Aki az összes művészi tervezések egy évi anyagát sikeresen elvégezte, az bizonylatot kapna, mely oklevelére is rá volna vezetendő. A javasolt ötödik fakultativ évfolyamnak felállítása, de a rendes négy évfolyam oktatásának intenzivebbé tétele is a következő uj tanszékek felállítását és szakelőadók meghívását tenné szükségessé: Uj tanszékek: 1. Két szabad tervezői tanszék (I. és II.) negyedéves épülettervezésekre, a tanárok személyes vezetésével, olyképen, hogy minden tanárra mintegy 20 tervező essék. Evvel kapcsolatban javasolom, hogy addig, amíg a IV. éves tervezők száma a negyvenet meghaladja, a .műegyetem tanácsa a szabad pályán működő építőművészek közül szükség szerint 1 2 éves megbízással szakférfiakat hívhasson .meg, úgy, hogy egy-egy oktatóra 20 tervezőnél több ne jusson. 2. Diszitő művészeti tanszék >az ötödik évfolyam társmüvészetékkel kapcsolatos tervezési gyakorlatainak és mintázásának vezetésére, egyúttal a IV. és V. évfolyamokban a térmüvészeti előadások megtartására. 3. Építészeti rajzi tanszék l. az első és másodéves építészek művészi rajzolgatására. 4. Gazdasági és ipari építészeti tanszék, melynek kétféle teendője volna: a) előadások és tervezési gyakorlatok a gazdasági és ipari építészetből a IV. évesek részére; b) a 111. éves építészhallgatók tervezési gyakorlatainak vezetése. 5. Két képzömüvészettörténeti tanszék (I. és II.) a IV. és V. éves hallgatóknak tartandó általános műtörténet! előadások részére. Az I. tanszék tárgykörébe tartoznék a keleti népek, a görög, római, népvándorláskori, ókeresztény és byzan- ci képzőművészetek története. Budapest. 1919. március 1. A II. tanszék a nyugati művészetet ölelné fel, annak tárgyköre a Karoling kor, a román, góí, renaissance barokk és legújabb kor képzőművészete. Két képzömüvészettörténeti tanszéket javasolok íel- állitani, mert a keleti és nyugati egymástól lényegében eltérő művészet két egész ember munkaerejét veszi igényibe. De ezzel egyidejűleg alkalmat adhatnánk nálunk is az általános műtörténelem mindkét irányának intenzivebb művelésére, amire nagy szükségünk volna, mert ez -.a tudomány nálunk nincs eléggé méltatva, csak egyetlen tanszéke van az országban a budapesti tudóin ány egyetemen. A betöltendő hét tanszéken kívül még négy szakelőadó meghívását javasolom: 1. Gyakorlati perspektíva. 2. Kertépítészet és terek kiképzése. 3. Városépítés. 4. Lakás- és egyébb belső berendezés előadására. Ha a javasolt oktatási reform és az ötödik művészi továbbképző évfolyam megvalósul, mellőzhetővé válik az épitészakadémia felállítása, amelyre közgazdasági viszonyainkat tekintve, ezidőszerint szükség sincsen; a hallgatóságra nézve pedig szintén előnyösebb, ha azok irányítják továbbképzésükéi, akiknek módjukban volt négy éven át egyéni képességeiket, hajlamaikat megismerni. Tapasztalat mutatja, hogy az épitészakadémiákonaz építőművészet alapvető technikai részét, a szerkezeteket nem oktatják kimeri tőén. A .nagy épitőmüvészeti alkotások egyidejűleg nagy szerkezeti tudásra vallanak. Bizonyítja ezt a különben dekorativ byzanci stylus egész fejlődése, de különösen a got stilus, mely minden részében szerkezeti alapon képes volt egy egészen önálló, független művészetet megteremteni. A modern építészet is uj épít ősze rk e ze t eldk el kapcsolatban hozott létre uj alakulásokat. Fejlesszük tehát a szerkezeti tudást és legyünk vele tisztában, hogy a legmagasabb építőművészen kiképzést csak az az intézet adhatja meg, amely a legmagasabb szerkezeti tudást is adhatja, ez pedig nálunk a műegyetem! Az építészhallgatók száma oly nagy, hogy számolnunk kell avval is, hogy az életbe kikerülve mindannyian nem helyezkedhetnek majd el Magyarországon. Kötelességünk tehát az ifjúsággal szemben, a színvonalat úgy a rendes négy évfolyamban, mint a művészi továbbképzés terén annyira emelni, hogy hallgatóink úgy itthon, mint esetleges megbízásoknál a külföldön is becsülettel állják meg helyüket. Möller István műegyetemi ny. r. tanár. E javaslatot a mérnöki és építési osztály az 1919. március l-én tartott ülésén egyhangúlag elfogadta.
