Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1918-1919
1919.04.08. 30. ülés
Javaslat az épitészoktatás reformjáról. Az épitészoktatás reformjával kapcsolatban az ép: ’észtanárok a múlt év nyarán uj tanulmányi rendben állapodtak meg. melynek vezető elve a rendelkezésre álló négy éves tanulmányi időnek jobb kihasználása vök hogy ezáltal a jelenlegi nagyszámú hallgatóságnak 13 lehetővé tétessék, hogy túlterhelés nélkül eredményesebb oktatásban részesüljön. A javasolt uj tanulmányi rendben a szakoktatás megkezdését már az első évre tettük, uj tárgyak felvételével kibővítettük és különös tekintettel voltunk a gyakorlati és művészi követelmények •kielégítésére; másrészt az elméleti tárgyakat csak abban a mérvben vettük fel és olyan módon kívánjuk előadatni, ahogyan azokra az építésznek szüksége van. A javasolt oktatási módot alkalmasnak tartjuk az cpitészpályára tóduló hallgatóság olyan színvonalú tömegkiképzésére, hogy alaposabb műszaki tudásuk következtében mint építészek az életben helyüket megadják; de nem tarthatjuk kielégitőnek azokra a tehetséges hallgatókra nézve, akiik a műegyetemen művészi irányú magasabb kiképzésre törekednek. A közvélemény is mind hangosabban követeli, hogy az épitészoktatás művészi színvonalát magasabbra emeljük. Rámutattunk már sok Ízben, hogy ezen követelménynek csak egy ötödik évfolyam felállításával felelhetnénk meg, ámde közgazdasági helyzetünk nem engedi meg, hogy azt minden építészhallgatóra egyaránt kötelezőleg kiterjesszük. Erre nézetem szerint szükség sincsen. Az építészre a művészi tervek készítésén kivü-1 az életben sok más olyan foglalkozás vár, melynek ellátására nem is szükséges magasabb művészi kiképzés. Érvényesülhet pl. szer kezeti tudása révén mint szerkesztő, lehet építésvezető vagy vállalkozó, bejuthat köz- és magánhivatalokba, műszaki adminisztratív hatáskörrel, lehet hatósági szakértő vagy kárbecslő stb. de -tudományos téren is mutathatja rátermettségét. Ezeík az alkalmazási lehetőségek a hallgatóság egy részét igénybe fogják venni. Nem szükséges tehát az ötödik év kötelezővé tétele, de nem is lehetséges, -mert művészképzést tömegoktatással adni úgy sem lehet, az kinek-kinek hajlamait figyelembe véve csak egyéni lehet és benne eredményesen csak azok részesíthetők, akik müvésziehetséggel tényleg meg vannak áldva. Ma, amikor az építészi pálya választásának nem egyedüli feltétele a művészi rátermettség, ,a nagyszámú hallgatóságnak csak néhány százalékában ismerjük fel a valódi épitésztehetséget. Javasolom tehát, hogy egy ötödik, nem kötelező továbbképző évfolyamot létesítsünk, melybe csakis tehetséges építészhallgatók vétessenek fel. hinnék hiánya miatt már eddig is sok igazi tehetség nem fejlődött tovább, és ha az életben nem volt alkalma magát művészi irányban tovább képezni, esetleg fel sem ismerték és nem jutott tehetségének megfelelő művészi megbízásokhoz. Az ily módon kihasználatlanul marad* alkotó ereikben nemzeti kulturértékek vesztek el! A „művész évfolyamba“ való felvételt olyan hallgatók kérelmezhetnék, akik a rendes 4 évi tanulmányi idő alatt müvészhajlamuk megnyilvánulásának tanujelét adták és akik a -négy évfolyam minden kötelező tárgyából osztályzatot nyertek. A végszigorlat előzetes letételéhez nem (kötném tehát a felvételt. A jelentkező hallgató a gyakorlatban tervezéssel foglalkozó tanárok bármelyikét hajlamának megfelelően szabadon választhatná és kérvényében megnevezni tartoznék, hogy kinél óhajt tervezni. A tanárok maguk állapítanák meg, hogy hány tervezőt fogadnak el és amennyiben ennél többen jelentkeznének, a nekik alkalmasokat kiválaszthatnák. A kérvények fölött ülésen határozna az osztály, mely a jelentkezőt felveszi, vagy -más tanárral való magállapodásra utasítja, esetleg egészen elutasíthatja, fia alkalmatlannak találná. Az ötödik évfolyamon az oktatás -a következő tárgyakra terjeszkednék ki: 1. Tervezési gyakorlatok a tanárok személyes vezetése mellett: 1. Művészi megoldást igénylő építészeti tervezések 2. A társrmüvészetek keretébe vágó, dekoratív festészeti, üvegfestészeti és szobrászati tervezések, utóbbi egyes részeinek megmintázásával. 3. Az építészettel kapcsolatos iparművészeti terve zések.
