Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918
1918.05.28. 23. ülés
6 műegyetemi tanár ott végzi pályáját, ahol elkezdette. Éppen ezért az állás igazi jellegének megfosztása nélkül az egyetemi, illetőleg műegyetemi tanári állás a hivatalnoki rangfokozatok lépcsőzetességébe be nem osztható. Csak az egyetemi és műegyetemi tanárok külön és a tisztviselői státustól egészen elválasztott státusa számolhat evvel a követelménynyel. Sokban hasonló a tanári kar állásának megalapozása a bírói kar állásának kiépítéséhez, mely, amint Nagyméltóságod előtt ismeretes, szintén a külön státusba helyezést kérelmezte, mely kérelem már komolyan foglalkoztatta is annak idején a kormányt. Az egyetemi és műegyetemi tanári kar hivatását igazán csak akkor teljesítheti, ha a tanár állása az egyéniség szabad kifejlődését mindenképpen előmozdítja. Ezt a mi törvényhozásunk is eddig minden tekintetben méltányolta és elismerte, amidőn a nyugdíjazás, az át nem helyezhetőség és a választhatóság kérdésében az egyetemi és műegyetemi tanári állást különleges, a tisztviselőktől eltérő bánásmódban részesítette. Csak a megkezdett úton voló következetes előhaladás és az ú. n. fizetésrendezés előtti állapotra való visszatérést jelentene az egyetemi, illetőleg a műegyetemi tanári kar állásának a státusból való kiemelése és a külön egyetemi és műegyetemi tanára státus megteremtése. Nem kell azt Nagyméltóságod előtt, úgy hisszük, hangsúlyozni, hogy ez senkinek érdekeit nem sértené és így bármely érdek sérelme nélkül a dolog igazi természetének megfelelő megoldást hozná magával. Ha egyszer az egyetemi és műegyetemi tanári állás kiépítését illetőleg erre az egyedül helyes álláspontra helyezkedünk, akkor az a kérdés merül fel, milyen módon irassék körül, illetőleg állapíttassák meg a tanári állás? Ebben a^ tekintetben, a régi szabályozás a helyes úton járt, amidőn a tisztviselői pályán átlag elérni szokott legmagasabb fokozatnak megfelelően állapította meg a tanári állást. Ügy hisszük, a fentiekben előadottaknak megfelelően a mai tisztviselői rangfokozatok közül az V. fizetési osztályt kellene az egyetemi és műegyetemi tanári állás javadalmazása és társadalmi rangja tekintetében kiindulási pontul venni oly módon, hogy az összes egyetemi, illetőleg műegyetemi nyilvános rendes tanárok ennek megfelelő állást nyernének. A korpótlékok rendszerét természetesen az új szabályozás mellett is meg kellene tartani, sőt megfelelő kiépítésben kellene részesíteni, mert a tanári pályán más előhaladás mint fizetésbeli előmenetel az állás természetének megfelelően a kifejtettek értelmében nem lehetséges. A régen tíz évenként esedékessé váló korpótlékokat a kormány 1890-ben igen helyesen ötödéves korpótlékká változtatta. E korpótlékok akkor 600 koronában állapíttattak meg és csak az 1900-ik év folyamán emelkedtek 200 koronával. A pénzérték mai állása mellett e korpótlékok, amint azt a,:g szükséges magyaráznunk, nem képviselik már azt az előmenetelt mint régebben. Ha tehát azt kivánjuk, hogy céljukat elérjék, ezt csak úgy biztosíthatjuk, ha azok összegét az alapfizetéseknek az alábbiak értelmében való felemelésével arányban szintén emeljük. Hogy azonban az a viszásság megszűnjék, melynélfogva a tanári pályán korpótlékok szempontjából az előhaladás a szolgálat 15.évében megszűnik, a korpótlékok számát növelni kellene, oly módon, hogy a jelenlegi három ötödéves kor- pótlék helyett öt korpótlék úllapíttassék meg. A fizetésben való fokozatos előhaladás minden pályán megvan, és a korral növekvő igénynövekedés természetes figyelembevételét jelenti. Méltánytalannak kell tartanunk azt, hogy akkor, amikor p. o. a középiskolai tanári pályán az előmenetelnek szélesebb lehetősége nyílik, az egyetemi és műegyetemi tanári állás terén a fizetésben való előhaladás csak oly korlátolt mértékben van megadva, mint a' mai három korpótlék keretében, holott, amint fentebb kifejtettük, más élőhaladás lehetősége az egyetemi és műegyetemi tanári állás természetével úgy sem fér össze. Ezen a viszásságon segítene a korpótlékok számának a fentiek értelmében való felemelése, mely intézkedést azzal a további rendelkezéssel kellene kiegészíteni, hogy akkor, amidőn a tanári fizetés a korpótlékok segélyével a ÍV-ik fizetési osztályban rendszeresített fizetést eléri, az ezzel a fizetési osztálylyal egybekötött lakbér is folyósítandó lenne. Ezek az intézkedések megszüntetnék azt a páratlanul álló hátrányát a főiskolai tanári pályának, melynélfogva az egyetemi és műegyetemi tanár előhaladása 15 szolgálati évvel már megszűnik.
