Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918

1918.05.28. 23. ülés

3

javította e tisztviselők helyzetét az 1912. évi LV11. t.-c., mely a régebben a IX. fizetési osztályba sorozott járási főszolgabírónak, törvényhatósági tiszti főorvosnak, árvaszéki ülnöknek stb. lehetővé teszi a VIII-ik, sőt a Vll-ik fizetési osztályba jutást is. Ugyanily lényeges változás állott be a bírák helyzetében is. A kir. törvény- széki bírák és a kir. járásbirák, valamint a kir. ügyészek is a VIII-ik fizetési osztályból a Vll-ikbe és a VI-ikba lépnek ma már elő és a bírói és az ügyészi szervezetről szóló törvénynek éppen ügy mint az utolsó költségvetési törvénynek az az iránya, hogy a VII-ik és a Vl-ik fizetési osztályba tartozó bírák és ügyészek száma szapo- ríttassék, amig az V-ik fizetési osztályba tartozó birói állások létszáma is növekszik, jelentékenyen megjavítván így a birói karban az előmeneteli viszonyokat.

De nemcsak a közigazgatási tisztviselőkkel és a birákkal összehasonlítva mutatkozik már több évtizeden át stagnáció az egyetemi és műegyetemi tanári állásban, hanem éppoly jelentékeny a fokozatos fejlesztés kimaradása és a többiek helyzetének javítása által okozott eltolódás az egyéb tanszemélyzettel szemben is. Jelentékenyen javult mindenekelőtt a középiskolai tanárok helyzete, akik eredetileg a IX-ik fizetési osztályban voltak; fokozatosan a VIII-ik, majd pedig a Vll-ik fizetési osztály is megnyílt számukra oly módon, hogy már az 1912. évi költségvetési törvényben keresztülvitetett az az elv, hogy a középiskolai tanárok felerészben a

VIII- ik és Vll-ik fizetési osztályokba soroztassanak. A középiskolai igazgatók egy része már a Vl-ik fizetési osztályba lép elő úgy, hogy már az 1912-ik költségvetésben a középiskolai igazgatók egy része fizetésével elérte az egyetemi és műegyetemi nyilvános rendes tanárokat, midőn azok második kórpótlékuk élvezetébe lépnek. A kir. tankerületi főigazgatók fokozatosan ma már az V-ik fizetési osztályba lépnek elő. Az 1908. évi állami költségvetés gondoskodott arról, hogy az eredetileg a

IX- ik fizetési osztályba tartozó bábaképezdei igazgató tanárok a IX. lizetési osztályból a VIII-ikba kerüljenek, és már az 1911-ik évi állami költségvetés a VII. fizetési osztályba sorolja azokat. A gazdasági akadémiai tanárok, kik régebben a VIII-ik fizetési osztályban végezték be pályájukat, 1910 óta a VII-ik fizetési osztályig haladnak előre, míg az igazgatók a Vl-ik fizetési osztályban vannak. Ugyanily jelentékeny javulással járó haladás állott be több főiskola tanári karának állására vonatkozólag. így az 1898-iki költségvetési törvény a Selmecbányái erdészeti és bányászati akadémia tanárai közül azokat, akik korpótlékkal bírnak, a Vlí-ik fizetési osztályból a VI-ikba sorolja, és az állatorvosi főiskolának 1899. íebniárius 11-én megerősített szabályzata szerint ennek a főiskolának idősebb tanárai is a Vl-ik fizetési osztályba kerültek. Ugyanily örvendetes előhaladás mutatkozik a jogakadémiai tanárok helyzetében is. Már az 1893-ik évi június 17-iki legfelsőbb elhatározás a jogakadémiai igazgatókat a Vl-ik fizetési osztályba sorolta; azóta már az 1911-ik évi állami költségvetéssel megindult a jogakadémiai tanárok státusrendezése, amely azt tűzte magának célul, hogy e tanári állások felerészben a Vl-ik fizetési osztályba tartozzanak, igen helyesen utalván arra, hogy a közbenjött törvényhozási változások folytán a jogakadémiai tanári állás az abban működő tanári kar hátrányára eltolódott.

Ha ezzel szemben azt nézzük, hogy mi történt az egyetemi és műegyetemi tanári állás javítása érdekében, akkor kevéssé örvendetes kép tárul szemeink elé. A hetvenes évek óta elsőizben az 1890-ik évi június 6-iki legfelsőbb elhatározás az addig 2500 forintot kitevő fizetést 3000 forintra, a lakbért 400 forintról 600 forintra emelte fel és a két egyenként 315 forintot kitevő évtizedes korpótlékot öt egyenként 300 forintos ötödéves kórpótlékká változtatta át. Tíz éven keresztül ismét nem történt a tanárok helyzetének javítása érdekében semmi. Ekkor végre az állami költségvetésről szóló törvény az egyetemi és műegyetemi nyilvános rendes tanárok ötödéves korpótlékát és lakpénzét felemelte és bár már akkor szó volt arról, hogy a harmadik korpótlékuk élvezetébe lépésük alkalmával a rendes tanárok az V-ik fizetési osztályba soroltassanak, ez mégis csak ismét egy újabb évtized lefolyása után az 1911. évi XIV. t.-c. keretében történt meg. Ámbár már ezek az adatok is mutatják, hogy mily kevés történt a többi állami tisztviselő és az egyéb tanszemélyzet helyzetének javításához viszonyítva az egyetemi és műegyetemi tanári állás emelésére, mégis tévedés volna ezen az alapon megítélni a viszonyok alakulá-