Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915
1915.01.02. 1. ülés
MAGYARORSZÁG 5 k Budapest, 1915. péntek, január 1. . .................. ■ ■ - n ...I,. I ■ ■ il. ..........- I sorsát. A Frankfurter Zeitung megjegyzi, hogy illetékes helyről nyert értesülése szerint Frankfurtban nem is volt soha hadifogoly. A háború első hetében néhány japán biztonsági őrizet alá volt helyezve, de már rég szabadon bocsátották őket és egészen természetes, hogy a biztonsági őrizet rövid ideje alatt is a humanitás minden követelményeinek megfelelő bánásmódban részesültek, ső£ tudjuk, hogy a katonai hatóságok az őrizet alá helyezett japánoknak minden könnyítést megengedtek. Rekvirált mezőgazdasági gépek Kopenhága, december 31. A pétervári távirati ügynökség jelenti Vil- nából: Néhány száz mezőgazdasági gépet és eszközt hoztak oda, amelyeket német területen rekviráltak. A Wolff-ügynökség ehhez a hirhez megjegyzi, hogy ezzel a rekvirálással nyilván úgy áll a dolog, mint a lembergi Ossolinszky-mu- zeum értékes képeivel, melyeket Pétervárra hurcoltak. ' A lengyel légiók A Magyar Távirati Iroda jelenti a sajtófőhadiszállásról: Egy krakói lap nyomán más újságok is közölték azt a hirt, hogy a hadügyminiszter a lengyel légiók parancsnokának kérésére 1000 vitézségi érdemkereszt adományozását engedélyezte az első légió tagjai számára. Az említett lapok ezt a kitüntetést, valamint a parancsnoknak állítólag adományozott virtutis militaris rendjelt részletesen leírják. Ez az ujságközlemény teljesen alaptalan. A lengyel légiók kivétel nélkül népfölkelői esküt tettek és ehhez képest minden tekintetben, a kitüntetések tekintélében is, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a fegyveres erőhöz tartozók valamennyien. A lengyel légiók számára külön kitüntetések létesítése és adományozása nincs tervbe véve. háborúja sebességgel. Az orosz Hydroplánok bombákat hajigáitok a Midilire, amely nagyon ügyesen manővirozott és ágyúit az üldöző orosz repülőgépekre Arányítottá. Közben a Midiik észrevette az orosz cirkálót és teljes gőzzel útnak indult. Nagy gyorsaságának köszönheti, hogy kijutott a nyílt tengerre és hogy az orosz repülőgépek I bombái nem tettek benne nagyobb kárt. Legalább a repülőgépekről nem lehetett megállapítani, hogy a török cirkálót komolyabb baj érte volna. Több mértföldre üldözték az orosz hydroplánok a Midilit, azután visszatértek Szebasztopolba. (Zeit.) Beszélgetés Zekki basával Vutko.vich Ödön dr., a „Nyugaíi magyarországi Híradó“ főszerkesztőjének vasárnap este Erdélyben alkalma volt bfei 'szélgetést folytatni Zekki basával, akit a török szultán a német császárhoz küldött rendkívüli szárnysegédi minőségben. .Vuti kovics Ödön dr. az érdekes találkozásról a következőket írja: ‘ Törökország Az egyiptomi khedivét halálra Ítélték Berlin, december 31. Husszein Kém alt, Ismail basa, volt kedive fiát, aki ellen fetvát adtak ki, mert kísérletet tett arra, hogy Törökország sztiverénitását Egyiptom fölött megsértse, és akit az angolok Egyiptom kedivéjévé neveztek ki, a IV. hadtest hadi- törvényszéke Konstantinápolyban halálra ítélte. A török hadsereg ezt a halálos Ítéletet nyomban végrehajtja, mihelyt kézrekerül Husszein Kemal, aki ellen a törökök közt óriási az elkeseredés. Orosz vereség Genf, december 31. Az Echo de Paris-nak táviratozzék Tiflisz- ből: Erzerum körül kétszázezer főnyi török sereg áll. Az oroszok támadást kíséreltek meg, amely reájuk nézve olyan szerencsétlenül végződött, hogy a tőrök sereg bekerítette az orosz balszárngat s ennek következtében az oroszok kénytelenek voltak Urmiát kiüríteni. A kaukázusi harcok Pétervár, december 31. A kaukázusi harcokról jelentik, hogy Oltaj környékén az események lassan továbbfejlődnek. A csaták előbbrehaladnak. Szarkamis város közelében az orosz csapatok az egész fronton tárnad.ást kezdtek a török előcsapatok eilen. \an közelében a török sereg a Saraj-asszurliei vonal mögött 'helyezkedik cl. (Po I, Hír.) Orosz hydroplánok és a Mihidie küzdelme Becs, december 31. ^ A Times pétervári tudósítás nyomán leírását adja annak az izgalmas küzdelemnek, amely orosz hydroplánok és az egykori német ,,Breslau“ cirkáló között ment végbe. A török cirkáló Szebasztopollal szemközt Cherson világító toronynál a kis öbölben éppen el akart fogni egy orosz bárkát, mikor hirtelen mint sáskaraj emelkedett fel az öbölből egy orosz ' repülőgépflotta és a Midili fölébe került. Egy orosz cirkáló is közeledett szédítő í „Zekki basa rendkívül rokonszenves úriember. Csaknem három óra hosszáig voltam a török excellenciás ur társaságában. Maga a figyelem és udvariasság. Körülbelül 55 éves lehet. Zömök termetű, erős ember, napbarnitotta arccal. Szürke ruhát visel. A szokásos török fez nem volt rajta. Elmondotta,- hogy arábiai születésű. Évekig volt Damaskusban hadseregfelügyelő. A balkáni háború idejében egy hadsereget vezényelt. Ő volt kiszemelve az Egyiptomba küldendő török haderő főparancsnokául,- miközben császári urának, bizalma másfelé irányította őt. Elmondotta, hogy Damaskus* bői épp 12 napig jött Konstantinápolyba, a hol pár napig időzött. Most Budapesten át Berlinbe megy s onnét a német császár főhadiszállására. örömmel említette, hogy Törökországban mily lelkes a hángulat és mily biztoira. veszik az egész török birodá- lomban a mi dicső fegyvereink győzedel- mét. Valóságos enthuziaszmussal szólt a németek hatalmas uralkodójáról és a mi szeretett királyunkról. Meleg szavakkal beszélt a testvér magyar nemzet' vitézségéről és Ich vagiasságáról.-• Jól esett hallgatni-őt! Még egyéb társalgási théma is volt Ugyanis magam is járván Konstantinápolyban, bőven akadt kérdezősködni való. így a többek kö9 Tulipánok és vérvirágok. Régebben, évék előtt, Hollandiából hozattam olykor virághagymákat a kis kertbe, próbaképpen. Világhírűek voltak valamikor a hollandi hagymák, nem is voltak drágák, darabja tiz fillérbe került. Azután szépek is voltak, fényesek és csillogók. A szinek nevetve játszottak rajtuk s aki a magatermesztette virágot kedveli, gyönyörködve legeltette rajtuk a szemét. A figyelmes hollandus még kevert is közébük néhány szem csodálatosságot a föld túlsó oldaláról, Jávából, azok a természetnek csakugyan olyan játékai voltak, hogy a bámulatukra lehetett járni. Egy növényen annyi szin és annyi formájú kisvirág meg nagyvirág : ilyesmi ezen a tájon nincsen. De a gyönyörködések nem sokáig tartottak. Nem idevalók ezek a törékeny gyöngesé- gek, más vidékek és más levegők valók nekik. Ahol csak mosolyogva nevet a nap, ahol csak szelíden fénylik, de nem süt. A bika erős állat, de ha istállóban nevelték, nem igen állja ki a pusztai gulyánál való tartózkodást, nem neki való sem az időjárás, sem á levegő, pár év alatt belepusztul. A külföldi gyenge virágok nem állták ki a zellefellét, amiként a nyári szárazvihart nevezik, karcsú derekukban kettétörtek. Amelyik ezt is kibírta volna, nem bírta ki azt a meleget, ami akkor szokott beállni, mikor a nap „jól idebámul“. Elhervadtak forró tüzében a kis sajnálnivalók, hogy szinte rossz volt a vergődésüket nézni. A földet pedig megadtuk alájuk, amennyire csak lehetett, de hát az sem nekik való volt. Az ide- való virág való az idevaló földbe, azt nem kell úgy ápolni, mint az apró gyermeket, mégis megvan. Azóta aztán nem is fájlaltam a hollandus e fejét levéllel, gondolván, maradjunk csak meg ; a mieinknél. Amelyik ideszokott, itt él és öreg- * anyáink kiskertjében is virágzott, nyújtotta j tarka színeit annak, aki fölnevelte. De a hol- j landi hagymatermelő — ez a nyugati kereskedő szívósságának a jele — azért csak elküldi j minden évben a maga ajánlatát. Úgy gondolja, hogy, ha az egyik évben nem, hát a másikban majd csak kap valami rendelést. Gondja van a távolságra is, már decemberben útnak ereszti a levelét, pár filléres nyitott borítékban. S! ahányszor elérkezik a levél, mindig meg lehet1 rajta csodálni a német birodalmi posta pontosságát és lelkiismeretességét. Mert a hollandus. lehetetlen címeket ir rá a borítékra. A nevemet se tudja leírni, azt sem írja oda, hogy milyen:- országba vigyék a levelet, bizonyosan Németországot gondol, iraert németül ment oda an-1 nak idején a megrendelés. A városnál is Szeged helyett azt Írja, hogy Szcger. A német postán azután egy-két hétig jár-kel ide-oda a levél,! hova kellene ezt küldeni. De el nem dobják, mint kezbesithetetlent. Meg lehet látni a borítékon, hogy a Szeger tintaceruzával ki van javítva Szegedre s ugyancsak ilyen ceruzával rá- firkantva: Ungarn. Ez bizony szép utánanézés a kötelesség teljesítésében, egy nyitott borítékos nyomtatvánnyal szemben, ami bizonyára semmi fon-í | tosat nem tartalmaz. És békeidőben meg lehet tenni. De most, a háborús világban, micsoda óriás forgalma lehet a postának a harcterekről, meg onnan vissza. S mennyi ember lehet a posta személyzetéből is fegyver; alatt. Vagy ha nem is fegyver alatt, de olyan háborús dologban, amely nem tartozik a posta békeidős dolgai közé. De azért a tulipánhagymás földművelő levele Haarlem mellől, Hillegang falvából mégis csak eljött. A címzés pedig most is. csak a régi tarkabarka: Herrn S. Tömekem, Szeger., Orastlángasse 6. S a Szeger megint ki van javítva'Szegedre s megint csak alája van Írva ceruzával : Ungarn. Mindössze tizenkét napig kódorgott, amig idetalált. No, ha már eddig eljöttél, nézzük meg, mi van benned, messziről jött levél. Bizony abban szorÜorus'íg van, ami olyan különösen furcsán illik1 a megvételre ajánlott virágok közé.- Azt mondja a derék ember, hogy nagy Ínség van náluk, mert elmaradtak ' a megrendelések. Százezernyivel állnak náluk a hagymák s ha nem lesz megrendelés, nem tudják, hogy mit tegyenek. Ültessen hát az idén is virágot, tisztelt uram ! Bármily kis megrendelést hálás és bü hollandi szívvel fogadunk, ültessen egy,kis virágot az idén is, tisztelt uram . . . . . Az ám, jó hollandus, csakhogy itt most a vérrózsák ültetése tart. A legszebb, a legégőbb, legnemesebb vérrózsáké, amik Csak valaha a földön teremtek.-:í néki — íján. iúmfy
