Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915
1915.01.02. 1. ülés
\JHfl ! rtt - ' MAGYARORSZÁG Budapest, 1915. péntek, január í. zött említette, hogy Abdul Hamid exszultán igen jól érzi magát és a mi Széchenyi Ödön basánk is pompás egészségnek örvend. Budapesten már volt egy Ízben, de csak rövid ideig. Elragadtatásssal nyilatkozott fővárosunk szépségeiről. Ajánltam, hogy nézze meg Gül baba sírját, ha erre majd érkezése iesz. Mondta, hogy bizony igen érdekelné őt. A török hadsereg eme kiválóságával németül beszéltem, amennyiben egészen jól érti ezt a nyelvet és csak néha kever beszédébe francia szavakat. Vele utazott a 12 éves fia is. Ugyanezen alkalommal voltam szerencsés beszélhetni monarchiánk tehe- ráni követével is. Tőle is jóleső érzéssel hallottam, hogy milyen tiszteletnek örvend a messze Keleten a magyar vitézség. Az angol ellenkalifátus Bukarest, december 31. Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Anglia ellenkalifátust akar felállítani, amely alá Egyiptom, Arábia, a bassorai és bagdadi kormányzóság tartoznék és amelynek székhelye Kairó volna. (Pol. Hir.) A törökök nemzeti ünnepe Konstantinápoly, december 31. A török birodalom megalapítása évfordulója alkalmából a várost föllobogózták. Körmenetet rendeztek, amelyben sok ezer geye- temi hallgató és tanuló vett részt történelmi viseletben. Több minisztérium előtt hazafias beszédeket tartottak. A parlament épülete előtt Halil, a kamar elnöke küldöttséget fogadott. Az elnök beszédet tartott, amelyben ezeket mondotta : „Törökország függetlensége eddig csak névleges volt. Ténylegessé a kapitulációk felfüggesztése óta lett és az lesz a jövőben is, biztosítéka ennek az, hogy Törökország ohj fontos európai szövetségi csoportba lépett be.“ A szultáni palota előtt is lelkes beszédeket tartottak. A szultán küldöttséget fogadott, amelynek köszönetét fejezte ki a lelkes hódolatért. A betiltott Jeune Tűre Konstantinápoly, december 31. A török kormány három napra betiltotta az ifjú törökök -félhivatalos orgánumnak, a „Jeune Turc“-nek megjelenését. A lap cenzúra nélkül kiadott egy vezércikket, s ez volt közvetlen oka a háromnapos betiltásnak. (Pol. Hir.) Világháború a tenderen Amerika és az angolok tengeri militarizmusa London, december 31. (Saját tudósítónktól.) A Washington Post megtámadja lord Churchillt, aki kijelentette, hogy a tenger uralma kizárólag Nagy-Británniát illeti. A szárazföldi militarizmust — irjá az amerikai újság — melynek programm- pontja a gyűlölet, az angol felfogás szerint meg kell támadni és meg kell semmisíteni, még akkor is, ha abban minden európai állam részes. Ez az angol felfogás, de csak a szárazföldi militarizmus- ról. A tengeri militarizmus, az már más kérdés szerintük, s ebben a tekintétben az egész világnak meg kell hajolnia az angol disztinkció előtt! Nem értjük, hogy1 az Egyesült-Alla- mok biztonságban érzi magát az angol flottafejlesztés ellenére is. Hisz’ az angol tengeri uralom sokkal nagyobb veszedelmet jelent az Egyesült-Államok számára, mint a német hadsereg. Az angol flotta veszélyeztetheti á Panama-csatornát, az amerikai partokat, mig a német hadsereg nem támadhatja meg ezeket a pontokat, mert nem lábol- hat át a tengeren. Az Egyesült-Államok sohasem hajolhatnak meg a brit tengeri hegemónia előtt. Az angol királyság támadása, vagy kereskedelmi beavatkozása sokkal inkább tűrhetetlen lenne Amerikára nézve,, mint egy német offen- ziva, vagy a német kereskedelem versenye. Sőt, máris kijelenthetjük, hogy Anglia offenzivát szervezett ellenünk, hajóinkat lefoglalta, zaklatta, mig a német támadás emlegetése csak rémlátomány. Ha az igy folyik, ha Angliának sikerülne legyűrni Németországot és magának követelné a tengeri hegemóniát, az amerikai nemzetek nem fogják ezt tűrni és tengeri harcra fogják bízni a tengeri hegemónia kérdésének eldöntését. Az Emden halálharca London, december 31. Az indiai hadsereg egyik tisztje Ceylonból a következőket irta a «Times»-uek: A napokban érkeztek meg ide a «Sydney»: és az «Emden» sebesült tengerészei. Valameny- nyit a «Sydney» fedélzetére hozták, amely oldalán még ott viseli egy teljes találat nyomait. A kórházban beszéltem az angol sebesültekkel, akik legnagyobbrészt égési sebeket szenvedtek, vagy gránátszilánkoktól sebesültek meg. Tőlük értesültem a Kokosz- szigeteknél lefolyt hires tengeri csata egyes részleteiről. A sebesültek elmondották, hogy mihelyt megkapták dróttalan táviró utján iaz értesítést, a «Sydney» nyomban teljes gőzzel az «Emden» elé sietett. Útjában 29 csomóra fokozták a hajó sebességét. — A német hajó, amikor megpillantottuk — mondotta az egyik sebesült — le volt horgonyozva, de amint megpillantott bennünket, nyomban felénk sietett, hogy fölvegye a har- zot. Az «Emden» első három lövése mind eltalálta a «Sydney»-t, több lövése azonban nem is ért bennünket, mert a «Sydney», amelynek ágyúi messzebb hordanak, azonnal lőtávolon kívül helyezkedett el. 600 lövést adtunk le. Másfél óra múlva, amely manövrirozásunlc közben 56 mértföldét tettünk meg, kényszeritettük az < Emden»-t, hogy zátonyra fusson, miután a kormánya eltörött. Mi nyomban embereket küldtünk hozzá, hogy az élve maradt legénységet és a sebesülteket fölvegyük1. I ! : — Az emberek elbeszélték, hogy a német hajó valóságos roncs volt már akkor és a fedélzet rettenetes látványt nyújtott. 200 halott hevert szanaszét. A lángokban álló hajóról az angol tengerészek a sebesülteket elszállították. A németek előzőleg összetépték a hajó zászlóját és a tengerbe sülyesztették. A cejdoni kórházakban ápolt német sebesültek egyetlen panasz vagy jaj szó nélkül tűrik borzalmas sérüléseiket. Az Északi-tenger aknái Amsterdam, december 31. A Times cikkével szemben, amely német aknalerakások miatt panaszkodik, a N. Rotter- damsehe Courant a következőket Írja: A Times úgy látszik megfeledkezik arról, hogy az angol admiralitás maga publikálta, hogy az Északi tenger déli részében széles aknamezőt létesített, mely a hollandi és belga határ közvetlen közelében kezdődik és az angol partig terjed. Tudjuk, hogy mintegy 80 aknából, melyeket legutóbb a németalföldi parthoz sodort az ár, 40 akna francia eredetű volt, a többiek pedig egynek kivételével, melynek származása nem volt megállapítható, angol aknák voltak. A cuxhaueni angol támadás Ivopenhága, december 31. A National Tidende jelenti: Londonban nem tartják valószínűnek, hogy Cuxhaven bombázása oly nagy kárt okozott volna, amely arányban volna a kockázattal és a költségekkel. örömmel állapítják azonban meg, hogy a léghajók nem alkalmasak nagyobb kárt ■tenni, legfeljebb erkölcsi hatást gyakorolhat-: nak és földerítő szolgálatra használhatók. Kopenhága, december 31. A Berlinske Tidende jelenti Londonból: Ä Cuxhaven ellen megkísérelt angol támadást mindenfelé győzelmi kommentárral kisérik, a melyek a támadást a háború legnagyobb aviatikái teljesítményének mondják és kijelentik, hogy a sűrű köd akadályozta meg, hogy még nagyobb sikereket nem lehetett kivívni. Bebizonyult, — mondják a kommentárok, — hogy a Zeppelinek katonai szempontból használha- tetlanok és nem képesek a repülőgépek tárna-, dásait megakadályozni. A Wollf-ügynökség ehhez a következő megjegyzést fűzi: Léghajóink értékének leszállítására irányuló ezen kísérlet nyilván csak arra való, hogy kissé megnyugtassa az angolok idegeit. Az angol partok védelme Rotterdam, december 31. Az angol tengerészeti kormány a német flotta támadása következtében széleskörű katonai intézkedéseket tett a keleti partvidék védelmére. Száz repülőgépből álló légi flotta őr-, ködik a keleti partokon. A „Karlsruhe“ Kopenhága, december 31.: 1 Hamburgból érkező utasok beszélik, hogy; a vasúton találkoztak a Karlsruhe német cir- káló legénységével s ő tőlük tudják, hogy a „Karlsruhe“-nak a nagy ködben sikerült átkelnie az Északi-tengeren és a cirkáló bejutott a wilhelmshafeni kikötőbe, Szabadonbocsátott osztrák hajó Trieszt, december 31. '}■ Az 11 Piccolo jelenti: Az alexandriai zsákmány bíróság elhatározta az osztrák Lloyd három hajójának szabadonbocsátását, mint- hogy megállapítást nyert, hogy elfogatásuk még a hadüzenet előtt történt. A hajók nevei:. Erzherzog Franz Ferdinand, Koerber, Marii quius Bacquehem. (N. ,T. H.) A távoli Keleten Japán és Oroszország London, december 31« T A japán követség közölte a Reuter-ügy-, nőkséggel, hogy azok a hírek, mintha Oroszország a Szachalin-sziget orosz részéről lemondana Japán javára nehéz tüzérség ellenében, nem vehetők komolyan. , ; j A követség megjegyzi hozzá: Mindama segítség, amelyet Japán nyújthat és amelyet nyújtani szándékában van, ama szives viszony „eredménye, amelyben .Oroszország Japánnal van és nevezetesen azzai a körülménynyel magyarázható, hogy mind a két ország a közös ellenséges ellen küzd. Az ilyen támogatás nem függ össze valami politikai üzlettel vagy területszerzéssel. Ez az eljárás különben kárára volna a baráti viszonynak, amely, a két ország között régóta fennáll és ellentétben állana a két ország közvéleményével. Mind a két ország tartósnak tekinti a ports- mouthi béke és az 1907. és 1909. évi szerződések által teremtett helyzetet és teljesen meg van elégedve a fennálló, megállapodásokkal. Portugál vereség Dél-Angolában Lisszabon, december ül. A f. hó 27-i portugál! hivatalos jelentés a következőket közli: Kétezer német lovas déli Angolának határait átlépte Hulla városa mellett. Ocadas portugál tábornok a német sereg elől kedvezőbb terepre vonult vissza, hogy később felvegye a harcot.
