Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1915
1915.01.02. 1. ülés
1 Budapest, 1915. péntek, január 1. Anglia Londonban félnek a német inváziótól Berlin, december 31. A Tageszeitung jelenti Brüsszelből: Kitchener lord Nagy-London védképes korban levő összes polgáraihoz felszólítást intézett, hogy esetleges német invázió ellen vcdelmül 150 ezer főnyi fegyveres polgári őrséget alakítsanak. A polgári sereget katonailag szerveznék s a rendes haderő része lenne. A posztó- és fegyvergyárak máris éjjel-nappal dolgoznak, hogy a szervezendő polgári sereget kellő időre fölszereljék. A Times szövetséges haditanácsot javasol Rotterdam, december 31. A Times katonai szakértője a lap tegnapi számában ismét azt ajánlja, hogy a szövetségesek hadügyi és tengerészeti miniszterei tanácskozásra jöjjenek össze Londonban. Szükségesnek tartja, hogy a szakminisztereken kívül a szövetségeseknek, valamint Szerbiának londoni képviselői, nagykövetei, illetőleg követei is részt vegyenek a tanácskozásban, hogy a stratégiai kérdések mellett a politikaiakat is megvitassák. — Mi ismerjük — Írja a Times — a mi erős és gyenge oldalunkat, s ismerjük az ellenségéit is. Látjuk, hogy az ellenség utolsó erőfeszítésre készül, hogy minden segélyforrását mozgósítsa s rövidesen a harcmezőre vigye. Bármilyen örvendetesek is legyenek a mi viszonyaink, bármennyire is iparkodtunk hadseregünket és flottánkat szervezni és akcióba hozni, mégis sok kívánni való van még hátra, különösen közös eljárásunkat illetőleg. A szövetségesek képviselőinek tanácskozása előnyős volna a stratégiára és összhangba hozná valamennyiünknek azt a törekvését, hogy az ellenséget megverjük. A Times katonai szakértője ezután azt jósolja, hogy a háború egész télen át fog tartani cs tavasszal kétszer ohj heves lesz. Az anionisiák Haldane lord ellen Berlin, december 31. A ,V os s i s c h e Zeitung j elehti Amsterdamból : A D a i 1 y Express hevesen agitál Haldane lord ellen. Miután az unionista-párt, — igy ir a lap — hazafias magatartásával lehetővé tette a liberális kormány megtnai^Iását, e kormány kötelessége, hogy bebizonyítsa, hogy érdemes a nép és az ellenzék bizalmára. John Burns és Mór ley lord elhagyták a kabinetet, mert a háborút nem helyeselték őszintén. Most Haldane lordon a sor, hogy példájukat kövesse, mert a nemzet nem viseltetik iránta bizalommal. Ha jószántából nem mond le, úgy a miniszterelnöknek kötelessége, hogy öt elbocsássa. Ismét halálraítéltek egy búr vezért Rotterdam, december 31. * Egy Reute r-jelentés Fok-városból azt a hirt közli, hogy ismét két búr tábornok adta meg magát 200 katonával az angoloknak, angoloknak. A búr-háboruból ismert Altenbach tábornokot a haditörvényszék halálra iíélic Az angol gyarmatok kívánságai Berlin, december 31. A Te 1 egraphen-Union jelenti New- yorkból: Kanadában rendkívül élénk mozgalom kapott lábra arra nézve, hogy a háború után Nagybritannia tengerentúli birtokai valamely formában jelentékenyebb részt vegyenek a brit birodalom korniányzaíában. A kanadaiak elsősorban azt kívánják, hogy ■“’S. líAQYABORSZÁQ 7 beleszólásuk legyen a külpolitikai kérdésekbe. Méltatlan állapotnak tekintik, hogy ezeknek a nagy területeknek semmi szavuk ne lehessen akkor, amikor háború és béke fölött határoznak. A Montreal Canadian Clubban a kanadai liberális vezérek egyike kifejtette, hogy a háború a jelenlegi helyzetet alapjában megváltoztatta. Elitéit hadifogoly Rotterdam, december 31. 'íA douglasi haditörvényszék tegnap tárgyalta egy osztrák vagy magyar hadifogoly ügyét. Azzal vádolták, hogy abban a levélben, amelyet ceruzával irt testvérének, rettenetes 'dolgokat közöl az angol fogság borzalmairól. A ceruzával irt sorok közé ugyanis citromlével néhány mondatot irt, melyet a cenzúra észrevett, még pedig ugv, hogy felmelegitette a levélpapirost. A fogoly védelmére kirendelt ügyvéd azzal védekezett, hogy a hadifogoly csak tréfát akart csinálni, mert sejthette, hogy a citromlével irt sorokat észreveszik. A haditörvényszék bűnösnek mondotta ki a foglyot, de az Ítéletet titkolják, *'■" T t A görög király a semlegességről Athénből jelentik: Konstantin király a diplomaták fogadásánál kcjelentette, hogy Görögország a háború végéig meg akarja óvni semlegességét. — Ha valaki bennünket megtámadna, —* mondotta a király — akkor védekezni fogunk teljes erővel és esetleg szövetségesünkkel bármily ellenség ellen. Bulgária és Románia Berlin, december 31. A Vossisclie Zeitung jelenti Pétervártól: A Novojc V rém ja diplomáciai forrásból arról értesül, hogy Bulgária és Románia között az utolsó időig félreértés volt, amely azonban most fentartás nélkül megszűnt. Kiderült ugyanis, hogy a két állam politikai érdeke teljesen azonos. Bulgáriában Bratianu román miniszterelnöknek politikai irányáról tett legújabb kijelentései megnyugvást keltenek. Valona megszállása Róma, december 31. (S a j á l tud ó s i tó n k tói.) A karácsonyi ünnepekre jött meg Rómába a hir, hogy az olasz tengerészcsapatok megszállták Valónál, hogy a londoni konferencia értelmében rendet teremtsenek a forradalmi hangulatig albán városban, ahol a gyilkosság és gyújtogatás napirenden volt. A konzul, Lóri lovag felszólításán a «Sardegna» hadihajó legénysége elfoglalta a középületeket, megszállta a stratégiai pontokat és átvették az idegenek védelmét, mindaddig. mig Esszad basa vissza nem tér. Essad az ország belsejébe ment csapataival, hogy a lázadókat leverje. Az olasz matrózok partraszállását a lakosság őszinte lelkesedéssel fogadia. Yalonában ma már rend van. ellenben Tiranában a lázadók forradalmi állapotokat teremtettek. Olasz hivatalos* körök kijelentették, hogy Valona megszállása nem jelent foglalást, de még foglalási szándékot sem. Valona megszállása rendőri ténykedés, mely szükségessé vált, mert a muzulmánok forrongani kezdtek és Essad basa a belső lázadások itiialt nem maradhatott a varos.Valona megszállása egészen olyan természetű, mint Epirusz megszállása a görögök által, melyről Venizelosz kijelentette, hogy. csak átmeneti intézkedés. Befejezett tényről sző sem lehel, azonban Olaszországnak cletérdekei fűződnek Valóimhoz és érdekeitől nem tekinthet el. Nem nézheti tétlenül, hogy Valonában anarchia uralkodik és addig, amíg a nagyhatalmaknak ismételten módjukban lesz intézkedni Albánia sorsáról cs garantálni Olaszországnak, hogy Albániához fűződő érdekei nem fognak csorbát szenvedni. Román kivételes törvények Bukarest, december 3Í. A miniszterelnök' a román kamara elé törvényjavaslatot nyújtott be. amely háború esetére intézkedik a kereskedelmi és pénzügyi forgalomra vonatkozólag. Bratianu miniszter- elnök kijelentette a törvényjavaslat benyújtásánál, hogy a javaslat elvi jellegű és nem szabad a benyújtás tényéből közeli háborúra következtetni. A törvényjavaslatot a Ház vita nélkül fogadta el (Pol. Hir.) A román érdekek és a Dardanellák i7 Bukarest, december 31. a Viitorul közli Bascanunak a liberális klubban a tengerszorosok kérdéséről tartott előadását, amelyben a szónok kifejtette, hogy Romániának semmiképpen sem szabad eltűrnie, hogy a tengerszorosok az oroszok kezére jussanak; ellenkezőleg, Romániának a tengerszorosok nemzetközivé tételét kell kívánnia. 1 . . ’ v ■" v ' A semleges állantok Németellenes zavargások Valparaisoban Berlin, 'december 31’, 'A Berliner Tage blaff Buenos-* Airesból a következő jelentést kapta: December elején Yalparaisoban nagy zavargások voltak a német tulajdonok ellen. A csőcselék összerombolta a közúti vasutakat és a német konzulátus, a német tengerentúli bank és a német á r u K á z a le a b' 1 a - kait betörte. A zavargások oka, mint azt a hatóságok feltüntetni igyekeznek, a német közúti vasutak jegyemelése volt, a való ok azonban a németellenes lapok' ádáz izgatása. Németország ellenségei azt is állították, hogy a német flotta Chile semlegességét megsértette, holott az angol hajók a legteljesebb mértékben sértették meg Chile neutralitását. Uj olasz szenátorok Róma, december 31. (Stefani.) A király 34 uj szenátort nevezett ki, köztük Albertinot, a Corriere della Sera igazgatóját, Bonin Lnngare madridi nagykövetet',, Marclicse Roccagiovinct és Marconit, a hires feltalálót. Az amerikai hajózás helyzete Washington, december 31. A képviselőházban Mann republikánus pártvezér éles kritika tárgyává tette a kormány mexikói politikáját és helyeselte, hogy pert indítottak semleges hajóknak az angolok által való lefoglalása miatt. A szenátusban előterjesztették a kormány jelentését a hajózás helyzetéről a háború kezdete óta. A jelentés az occánon való szállítás díjtételeinek emelkedését alaptalannak és túlzottnak mondja. *
