Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1911
1911.10.16. 20. ülés
25 125. §. Bármely más, a megelőző szakaszokban nem említett czímen időközben előálló fogyást addig, a míg a 122. §-ban említett selejtezés engedélyeztetik, az ok rövid megjelölésével a szakleltár „Jegyzet“ hasábjában kell nyilvántartani és a leírás engedélyezéséig ép úgy számon kell tartani, mint a többi ingó vagyont. 126. §. Az év végén tartandó ellenőrzés alkalmával a leltári vagyont pontosan számba kell venni és az időközben eltörött, elavult, megromlott vagy elveszett tárgyakról, a szakleltárakban tett feljegyzések alapján, a 7. számú minta szerint selejtezési jegyzéket kell készíteni. Ezt a jegyzéket a leírás foganatosítása előtt, rendszerint október hó 15-ig, további ellátás czéljából, két egyenlő példányban, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium számvevőségéhez kell beküldeni. 127. §. A megelőző szakaszban említett selejtezési jegyzékben, hivatkozással a leltári napló megfelelő tételére, nemcsak a leltári tárgyak nevét és darabszámát, hanem a beszerzés évét, úgyszintén a vételárt vagy eredeti becsértéket, valamint a selejtezés indokát (elhasználás, kallódás stb.) is fel kell tüntetni. A selejtezési jegyzék „Jegyzet“ rovatában (a tárgyak kiküszöbölése folytán nyert ócska anyagok nemének, fajának és mennyiségének kimutatásával) pontosan meg kell jelölni azokat a tárgyakat, melyeknek anyaga házi használatra, vagy melyek egészben más intézet, hivatal czéljaira még alkalmasak, vagy nyilvános árverés útján értékesíthetők és azokat, a melyek teljes hasznavehetetlenség czimén megsemmisítendők, vagy a melyek elvesztek és ezen az alapon törlendők. Az első csoportba tartozó tárgyaknál a selejtezés folytán nyert anyagok neme, faja és mennyisége is kimutatandó. 128. §. Az intézet, hivatal igazgatója, illetve főnöke tartozik a selejtezési jegyzékek adatait tételenkint ellenőrizni, a maga részéről is aláírni és a hivatalos pecséttel ellátva a gazdasági (gondnoki) hivatalnak felterjesztés végett megküldeni. 129. §. Elveszett tárgyak törlése rendszerint csak úgy engedélyeztetik, hogy a felelős számadó az elveszett vagyontárgyak értékét megtéríteni tartozik. Hasonlóképen megtérítteti a minisztérium az indokolatlanul más czímen elpusztult tárgyak értékét is. Ily esetekben tehát a selejtezést kérő intézet, hivatal köteles az okozott kár megtérítése iránt is egyidejűleg megfelelő javaslatot tenni. A megtérítésnél mindig a tárgy beszerzési ára, illetőleg eredeti becsértéke veendő alapul. A kártérítési összeget a minisztérium állapítja meg. Elveszett vagy tönkretett vagyontárgyakért ugyanolyan értékű más vagyontárgyakat csak a minisztérium engedélyével szabad elfogadni. 4
