Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1909
1909.11.23. 20. ülés
4 Ez ajánlás hatását fokozandó, czélszerü volna, ha kormányrendeletek útján a kinevezéseknél — különben egyenlő körülmények között — ama műegyetemet végzett hallgatóknak biztosíttatnék előny, a kik e specziális jogi tárgyak elsajátítását a műegyetemen letett vizsgákkal is igazolják. így azután a közlekedési, az ipari, a kereskedelmi és szabadalmi, a munkásvédelmi és biztosítási, a vízjog, a vegyészeti jog stb. az életből vett példák, sorozatából összealkotott gyakorlati módon már a műegyetemen tájékoztatnák a műszaki specziálistákat az iránt, hogy szakismereteiket milyen keretben és minő feltételek mellett értékesíthetik legjobban. Mindezen előadásokkal szemináriumi gyakorlatok is kapcsoltatnának össze, melyek alatt az azok tárgyaira vonatkozó és műszakilag is fontos intézményeknek, pl. a szabadalmi, a vámhivatalnak, a kataszteri és telekkönyvnek stb., esetleg a helyszínén való közelebbi magyarázata is nyujtatnék. Kész műszaki intéző hivatalnokokat az állam a vezető állások számára ez úton sem fog ugyan kaphatni, de az minden bizonynyal meg fog könnyítetni, hogy a végzett és magukat így is képzett műegyetemi hallgatók a földmívelési, kereskedelemügyi és pénzügyi minisztériumok hatósága alatt levő technikai vonatkozású szakok teendőibe gyorsan kellőleg beletalálhassák magukat. Ez még inkább meg fog történhetni akkor, ha a nemzet- gazdasági ismeretek is hasonló módszerrel fognak közöltetni a műegyetemi hallgatókkal. A mi a nemzetgazdaságtan kötelező hallgatását illeti, e tekintetben műegyetemünk a franczia École nationale des ponts et chaussées kivételével minden kontinentális műegyetemet már régen megelőzött. A nemzetgazdaságtan műszaki főiskolánknak - most már kizárólag negyedik tanévében mintegy tíz (ma már tizenöt) éve kellő belterjességgel adatik elő. Az első félévben e tudomány mellőzhetlen általános elméletével együtt az emberi művelt társadalom életműködésének mintegy mozgó képe konkrét módon, úgyszólván realisztikusan vázolva és színezve nyujtatik a hallgatóknak. A második félévben az egyes termelési ágak közgazdasági politikája (tehát a kereskedelmi is) és a társadalmi politika képezi az előadások tárgyát és pedig úgy, hogy azoknak nemcsak nemzetgazdasági természete és törvényszerűségei, hanem sok gazdaságtechnikai részlet és példa felemlítése mellett azok gyakorlati követelményei is határozottan kidomborodnak. Éveken át külön adatott elő a valuta- és éremügy, a bankügy, a közlekedésügy nemzetgazdaságtana és a pénzügytan vagy államgazdaságtan. Azonban ezekre hallgatók csak felette gyéren jelentkeztek. Most heti két órában az első félévben Széchenyi közgazdasági politikája, a második félévben Széchenyi társadalmi politikája adatik elő, mely keretben hazánk közéletének minden kimagaslóbb mozzanata szóba jön és a hallgatókat, úgy látszik, jobban vonzza, mint a rendszeres tudományos előadások. Ha több volna az érdeklődés, ezeket egy félévre lehetne összeszorítani, a másik félévben pedig a pénzügytan volna a magyar pénzügyi joggal kapcsolatban rendesen előadható. (Most Magyarországnak különösen közgazdasági statisztikája adatik elő.) Ennél azonban belterjesebben a nemzetgazdaságtant főiskolánkban előadni már alig lehetséges. Vannak ezenkívül még előadások itt a gazdasági számvitelből és a vasúti jogból, melyek tényleg gyakorlati szükséget pótolnak. De a bizottság elismeri, hogy a gazdasági ismeretek gyakorlatias közlése tekintetében, ha több idő és pénz állana rendelkezésére, a műegyetem még nagyon sokat tehetne. Lehetséges volna nevezetesen oly gazdaságtechnikai előadásokat tartani, melyek az ilyenek hallgatóit az élet gyakorlati
