Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1909
1909.11.23. 20. ülés
3 A bizottság véleménye szerint mindenek előtt egyszerűen le kell mondani arról, hogy a jog-, állam- és társadalmi tudományok tanítása útján oly ismereteket közölhessünk a műegyetemi hallgatókkal, melyek őket a jogászokkal való versenyzésre — akár csak a közigazgatás terén is — általában képesíthetnék. Itt csupán az lehet a feladat, hogy a hallgatók azon részének, mely technikai ügykörrel biró vezető állások elfoglalására és betöltésére tehetséggel és kedvvel bir, az ehhez mulhatlanul szükséges készültség megszerzésének útjait és módjait már a műegyetemen megmutassuk. E végből a műegyetemen mindenekelőtt a jog-, állam- és társadalmi ismeretek közlésének legfontosabb eszköze, az előadások által való mélyebb benyomások előidézésére és azok lehető állandósítására kell törekedni. Itt e tárgyaknál a tanulók öntevékenysége és kezdeményezése kevésbbé lévén várható, mint az egyetemen, a tanárnak kell a hallgatókat minél inkább hatalmába keríteni. Az előadó tanárnak ennélfogva a hallgatóság előképzettségét, hajlamait és jövendőbeli hivatásszerű feladatait folyton szemei előtt kell tartani. De e mellett arra is törekednie szükséges, hogy azok rokonszenvét és érdeklődését a szóban levő ismeretkörök iránt általában minél inkább megnyerni képes legyen. A bizottság azonban kénytelen elismerni azt, hogy a műegyetemi hallgatók előképzettségének emelése nélkül a legvilágosabb, legmelegebb és legérdekesebb előadásokban közölt jog- és államtudományi ismeretek is mindig ingatag alapon fognak nyugodni. Azért szükségesnek találja, hogy — legalább egyelőre — alkalmas megbízott szakférfiú által a műegyetemi hallgatók részére a jog-, állam- és társadalmi tudományokba czélszerüen bevezető encziklopaediai előadások tartatván, ők ezek látogatására szoktassanak, és pedig oly időben, hogy azok a rendes jogi és nemzetgazdasági tanfolyamokat megelőzzék. Ennek az encziklopaediai tanfolyamnak úgy kellene berendezve lenni, hogy az a technikusok ezirányú szükségeinek eleget tehessen, vagyis őket képesítse arra, hogy az illető tudományok lényegével, fontosságával, sőt alapfogalmaival is, ezeken felül pedig elsőrendű és különösen a technikusok által használható irodalmi segédeszközeivel is idejekorán, aránylag kevés szellemi megerőltetéssel megbarátkozhassanak. (Ez a javaslat azóta tudvalevőleg megvalósult.) A mainál annyiban szélesebb keretben — az építész- és vegyészhallgatók bevonásával több kötelezett óra alatt a jogot lehetne előadni, midőn a technikusoknak nyújtandó általános jogi műveltség terjesztésére is súly volna fektetendő. E végből a szóban levő diszcziplinát oly előadásokkal kellene kezdeni, melyek a jog lényegével, a köz- és magánjog elemeivel és elágazásaival s az életben általános nagy jelentőséggel biró jogi intézményekkel is megismertesse a hallgatókat. Ezen alaposabb bevezetés után nagyobb részletességgel a közigazgatási jog következnék; de az is úgy volna előadandó, hogy az egyes közigazgatási ágaknak nemcsak a tételes törvényekben foglalt részletes jogi szabályozása, hanem minél élénkebben rajzolva maguknak a közigazgatási intézményeknek is lehetőleg teljes, habár kicsinyített, miniature-képe is adandó volna. A jogi szabályozásnál a gyakorlati példák bőven lennének felhozandók, a minél a közigazgatási ágak rendeltetését, benső természetét és összefüggését kellőleg meg kellene magyarázni. Ezen általános továbbra is kötelezőnek maradó jogi tanfolyamból ágaznék ki a szakjogoknak túlnyomólag gyakorlatias irányú előadása oly- formán, hogy azok hallgatása ugyan nem lenne kötelező, de minden specziális technikai pályára készülőknek nemcsak alkalom adatnék, de nyomatékosan ajánltatnék is a rájok nézve fontossággal biró szakjognak hallgatása.
