Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1905
1905.11.03. 20. ülés
2 A lokomotivok előadásának tárgyát képeznék főleg a különböző gőz, gáz, melegvíz stb. lokomotív rendszerek ismertetése, a kazán, gép és keret, valamint a vezérlőművek alakítása, elhelyezése és összekapcsolása, figyelemmel a lokomotivnál fellépő specziális viszonyokra, a mozgó tömegek hatása és azok kiküszöbölésére alkalmazott eljárások tárgyalása, a vonóerő és sebesség, mesterséges léghuzam számítása, fékberendezések és egyéb felszerelések ismertetése, figyelemmel arra, hogy a kazán, gőzgép és gázmotort, valamint ezeknek vezérlőműveit a hallgatók a calorikus gépek előadásaiból ismerik meg. Az első sorban számbaveendő pályázók szakképzettségét, gyakorlatát és egyéni körülményeit, valamint az alólirott két gépszerkezettani tanár elméleti és gyakorlati működését és egyéni hajlamait figyelembe véve, legjobbnak tartanok a gépszerkezettani tárgyak következő megosztását: A hydraulika és hydromótorok, valamint a gőzturbinák és kompres- sorok megtartatnának a második gépszerkezettani tanszék számára. A calorikus gépek (kikapcsolva a lokomotivokat) és az emelőgépek az első gépszerkezettani tanszék keretébe soroztatnának és ezt a tanszéket ellátná Schimanek Emil. a gépelemek és emelőgépek jelenlegi tanára. A gépelemek és lokomotivok pedig a betöltendő tanszék tárgyát képeznék. Ezt a megosztást feltételezve, áttérhetünk a pályázat eredményének megvizsgálására. Beadatott négy pályázat. Névsor szerint a pályázók: Breinl József, Cserháti Jenő, Markoczy Lajos és Szűk Géza. Örömmel konstatálhatjuk, hogy mind a négy pályázó szakképzettségével és eddigi gyakorlati működésével alkalmasnak látszik arra a bizalomra, hogy a szóban forgó tanszék betöltésénél komolyan figyelembe jöjjön. Vizsgáljuk egyenként ezen szakférfiak működését és minősítését. Breinl József miután a zürichi műegyetemet 1895-ben a legtöbb tárgyból kitűnő sikerrel elvégezte, circa 10 éven át több gyárban dolgozott, főleg gáz- és gőzgépek építésében és bár irodalmi működése nincsen, sőt nem is ismeretesek oly új és önálló szerkezetei, melyekkel nevét tágabb körben is ismertté tette volna, mindazonáltal a bizottság tudomása szerint elméleti és gyakorlati tudása megüti azt a mértéket, melylyel nem zárható ki azok közül, a kik a tanszék betöltésénél figyelembe veendők. Szűk Géza miután 1884-ben a budapesti műegyetemen oklevelet szerzett, két évig ugyanitt mint a gépszerkezettani tanszék assistense működött. Később a magyar államvasutak és azután több gyár szolgálatában igen sokoldalú és eredményes gyakorlati működést fejtett ki. Szakkörökben neve ismert és a bizottság tudomása szerint Szűk úrnak alkalma volt sokoldalú gyakorlati működése közben sok oly ismeretet elsajátítania, melyek őt. tekintve elméleti képzettségét is. bár irodalmi működése neki sincs, a szóban forgó tanszék betöltésére szintén alkalmasnak minősítik. Markoczy Lajos már egyszer pályázott a szóban forgó tanszékre, a midőn az 1898-ban üresedésben volt. Akkor második helyen terjesztette őt fel a műegyetem tanácsa a nagyméltóságú m. kir. közoktatásügyi minisztériumhoz, és így természet-
