Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1905
1905.11.03. 20. ülés
10 Ha a lemondás a szabadalmi oltalom alatt álló találmánynak csak egyes részeire vonatkozik, a szabadalom a többi részekre nézve továbbra is fennáll. Lejárat folytán a szabadalom a lejárat napját követő napon, a díj fizetésének elmulasztása esetében a mulasztást (45. §.) követő napon, lemondás esetében a lemondás bejelentésére következő napon szűnik meg. 20. §. A szabadalom egészben vagy részben megvonható : 1. Ha a szabadalom tulajdonosa elmulasztotta találmányát a magyar korona országai területén lényegileg és kellő terjedelemben gyakorlatba venni, vagy ezen gyakorlatba vételt igazolatlanul — szünetelés által — félbeszakította, vagy legalább a hazai és saját viszonyaihoz képest mindent meg nem tett, mi ezen gyakorlatba vétel foganatosítására és folytatására szükséges. Ezen megvonás rendszerint nem mondható ki előbb, mint a szabadalom megadásának kihirdetésétől számítandó három év elmúltával. Kivételesen a megvonás előbb is kimondható, ha a szabadalom tulajdonosa, daczára annak, hogy a találmány külföldön gyakoroltatik és a belföldi gyakorlás közérdekből kivánatos, a belföldön mutatkozó szükségletet belföldi gyakorlatba vétel által maga nem fedezi, vagy használati engedélyek által nem fedezteti és ezen kötelezettségeinek, a szabadalmi hivatal által a körülmények méltányos figyelembe vétele mellett kitűzendő határidő alatt meg nem felel. 2. A szabadalom kihirdetésétől számítandó három év elmúltával, ha a szabadalom tulajdonosa szabadalmát a belföldi szükségletet kielégítő mérvben nem gyakorolja, más megbizható belföldi vállalkozók részére pedig az e végből szükséges használati engedélyt a szabadalmi hivatal által megállapítandó kellő kárpótlás és biztosíték nyújtása mellett megadni vonakodik. Ily megvonás előtt a szabadalom tulajdonosa, megfelelő határidő kitűzése mellett megintendő. A megvonás mind a két esetben a megvonási határozat jogérvényétől hatályos. Az állam részére adott szabadalom meg nem vonható. 21. §. A szabadalom megsemmisítendő és ehhez képest úgy tekintendő, mintha meg nem adatott volna : 1. ha a szabadalom tárgya szabadalmazásra alkalmatlan volt (1—3. §.); 2. ha nem a valóságos feltalálónak vagy jogutódjának adatott (5. §.); 3. ha valamely érvényben álló szabadalom tulajdonosa kimutatja, hogy a megtámadott szabadalom az ő korábbi szabadalmával azonos ; 4. ha megállapíttatik, hogy a szabadalom leírása nincs úgy szerkesztve, hogy abból a találmány lényege, tehát a szabadalom tulajdonképpeni tárgya s a létesítésére szolgáló eszközök, tökéletesen s oly világosan kitűnjenek, hogy minden szakértő a tárgyat a leirás nyomán előállíthassa (32. §.). Ha a fennebb elősorolt esetek csak részben forognak fenn, a megsemmisítés részben, a szabadalom korlátozása útján, eszközölhető.
