Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1905
1905.11.03. 20. ülés
11 ad 22. §. Az eredeti szövegben úgy van, hogy „más szabadalom e használatnak útját nem állja“ és ez félreértésre ad alkalmat. ad 24. §. A szabadalmi ügyek gyorsabb lebonyolítása czél- jából, a működési díjakat élvező birák helyett állandó birák alkalmazásait ajánljuk. Minthogy a szabadalmi hivatal ügyköre épp úgy műszaki mint jogi, azért a műszaki kar érdekében, műszaki minősítésű alelnököt is ajánlunk. 22. §. Mihelyt a szabadalom megszűnés, megvonás vagy megsemmisítés következtében érvényét vesztette, a szabadalom köztulajdonná válik és a fennálló törvények és szabályok keretében mindenki által szabadon használható, feltéve hogy ugyanazon találmányra adott korábbi szabadalom e használatnak útját nem állja. 23. Szabadalmi hatóságok: 1. a szabadalmi hivatal, 2. a szabadalmi tanács. Székhelye e hatóságoknak Budapest. 24. §. A szabadalmi hivatal áll elnökből, egy jogi és egy műszaki minősítésű alelnökböl, állandó jogi és műszaki minősítésű bírói tagokból, valamint a kezelő személyzetből. Az elnöknek, a jogi minősítésű alelnöknek és bíráknak az 1869. évi IV. t.-cz. 7. §-ában meghatározott minősítéssel kell birniok. A műszaki alelnöknek és bíráknak minősítésére az 1883. évi I. t.-cz. 10. §-a irányadó. A szabadalmi hivatal elnökét, alelnökeit és állandó tagjait a kereskedelemügyi minister előterjesztésére ő Felsége, a kezelő személyzetet a kereskedelmi minister nevezi ki. A szabadalmi hivatal a kereskedelmi minister felügyelete alatt áll, a ki e jogát a szabadalmi tanács elnöke által gyakorolja. 25. §. A szabadalmi hivatal két osztályban működik. Ezek az osztályok a következők: 1. a bejelentési osztály, 2. a kereseti osztály. A bejelentési osztály oly hármas tanácsban határoz, melynek egy jogi és két műszaki minősítésű bíró tagja van. A szabadalmi hivatal elnöke a bejelentési osztály üléseiben nem vehet részt. A kereseti osztály a szabadalmi hivatal elnökéből vagy helyettesének elnöklete alatt a szabadalmi hivatal két jogi és két műszaki minősítésű bíróból álló ötös tanácsban határoz. A helyettesítést a jogi illetőleg műszaki minősítésű alelnökök felváltva teljesítik. Az oly ügyekben, a melyeknél a fösúly műszaki részre esik, az előadói tisztet műszaki minősítésű bíró teljesíti. A kereseti osztály üléseiben nem vehetnek részt azok, a kik a felebbezett határozathozatalnál közreműködtek. Általában a határozó tagok kizárására nézve a polgári perrendtartásnak idevágó szabályai irányadók. Ezen osztályok mindegyike hivatalból szakértőket is hívhat meg, kik azonban szavazati joggal nem bírnak.
