Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1986

1986 / 14. szám

33 m* Észrevételek a létszám- és bérgazdálkodás korszerűsítése cimü .javaslathoz 1./ Egyetértünk az anyag 5-9. oldalán gondolatjelekkel kezdődő megállapítások többségével. E megállapításokból azonban nem következik az, hogy a gondokat /melyek a jelenlegi helyzetből és a jövő nagyobb minőségi és mennyiségi követelményeiből erednek/ oktatói létszámcsökkentéssel lehet megoldani. 2./ A tervezet az oktatói létszám jelentős csökkenését szorgalmazza, s kilátásba helyezi, hogy az ilyen irányban változtató intézményeket fogja preferálni. Ezzel kapcsolatban - egyetemünk helyzetét tekintve - a következő, alapvető fenntartásainkat fejezzük ki: eléréséhez a létszámcsökkentésen kivül a beosztások arányán is jelentősen kell változtatni/ nem oldják meg a bérek "társadalmilag reális szintre való emelését", nem változtatnak lényegesen a fizetésen felüli jövedelemszerzés kényszerén. Ennek alátámasztására elég, ha a 17. oldalon szereplő fizetéseket összevetjük például egy segédmunkáséval. Az igy kialakuló bérek - különösen a két alsó oktatói kategóriában - az egyetemi oktatói munkaerő újratermelésére, értelmiségi életvitelre - amely az értelmiség nevelés elengedhetetlen feltétele - alkalmatlanok. - 20 %-os létszámcsökkentés esetén - miközben az oktatási feladatok jelentősen nőni fognak, a kutatásra /beleértve ebbe az alaptevékenységet, az állami megbizásokat, a KK-t, stb./ forditható idő és energia ennél nagyobb arányban fog csökkenni. A káros következmények mind a K+F munkák népgazdasági hasznának csökkenésében, mind az egyetem anyagi lehetőségeiben, mind a jövedelmekben jelentkezni fognak. Ez egyfelől - eredmények elmaradása miatt - a népgazdaságot és az ország tudományos-műszaki fejlődését sújtja, hiszen az egyetemi kutatások hatékonysága a ráfordítások tükrében felülA tervezet 17. oldalán szereplő bérszintek /amelyek