Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1986

1986 / 2. szám

7 A BME távlati fejlesztési tervében is szereplő, az oktató-nevelő munka korszerűsítése érdekében megfogalmazott teendők /pl. az egyetem és a műszaki főiskolák közötti kapcsolatok erősitése, az átoktatás-áthallgatás, illetve a határterületi képzés megszervezése/ jobb ellátása érdekében rektori kollégium létrehozására teszünk javaslatot. A rektori /főigazgatói/ kollégium tanácskozó szervként működne az egymáshoz kapcsolódó oktatási kérdések megvitatására. A rektorok /főigazgatók/ az intézmények tanácsait rendszeresen tájékoztatnák a kollégium munkájáról. ad.IV. A. 1./ pont 2. bekezdés

. Az Otv. /120, 122 paragrafusai/ és e bekezdés között ellentmondást látunk. Ugyancsak e pont ötödik bajuszában leirtak átfogalmazását javasoljuk a következőképpen: "az oktató-nevelő és kutatómunka, továbbá a továbbképzés összehangolása, szervezeti és anyagi feltételeinek biztosítása." ad.IV. A. 2./ pont 2. bekezdés

. Kívánatos lenne, ha az R végső formájában tartalmazná azokat a felsőbb jogszabályokat, amelyek alapján az elkészítendő intézményi SzMSz-ek kizárhatnának minden oktatáspolitikai érdeket sértő határozatot. Ezzel minimálisra lenne csökkenthető a kellően nem definiálható, esetleg az önkényesség látszatát is keltő "oktatáspolitikai érdekre" való ad hoc hivatkozással történő határozat-megsemmisités. ad.IV. A. 3./ pont

. Az intézményi vezető helyetteseinek ne lehessen önálló, hanem csak az intézményi vezetőtől átruházott hatásköre. Ha R. az önálló hatáskör biztosítását is előírná, ugy az egyetem vezetése nem a rektor és az egyetemi tanács között megosztott hatáskörök gyakorlása utján, ezek együttműködésével valósulna meg. Ez már a hatásköröknek több személy és a tanács közötti megosztását jelentené. Ilyen körülmények között nem lehetne a rektort "egyéni felelős vezetőnek", az egyetem vezetőjének tekinteni. A dékánhelyettesek feladat-, illetve hatásköre is csak a dékántól legyen származtatható. ÍWy