Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1982

1982 / 3. szám

GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI FŐIGAZGATÓSÁG Dér- és Munkaügyi Osztély Ä dolgozók szabadságának új szabályai Hírt adtunk arról, hogy at illetékes jogalkotó szervek a múlt év végén átfogóan újra szabályozták a szabadságolás rendjét és ezzel összefüggésben a továbbtanuló dolgozókat megillető kedvezményeket. Ezek a jogszabályok egységesen már 1902. január 1-ével hatályba léptek, tgy már az idei szabadságok számítására és kiadására is alkalmazandók. Érthető ezért a nagy érdeklődés, hiszen minden család tervezgetésének egyik lényeges eleméről van szó. Ennek az érdeklődésnek Igyekszünk minél konkrétabb módon eleget tenni. Az új szabályozás lényeges egyszerűsítéseket tartalmaz, de megfelelően differenciál is. Ezért a lényeges módosítások teljes áttekintésére törekszünk. Az új rendelkezések a szabadságrendszer egyes elemei, az egyes szabadságtajták tekintetében a következő változásokat eredményezték. Alapszabadság Eddig a Munka Törvénykönyve minden munkaviszonyban töltött naptári évben 12 munkanap, azaz kél hét alapszabadságot biztosított a dolgozóknak. 1902. január 1-től az alapszabadság mértéke 15 munkanapra, azaz három hétre emelkedett. Az alapszabadság ilyen számottevő emelése jelenti a legfontosabb változást. E módosítás révén minden dolgozó a munkaerő regenerálódásához szükséges évi 3 hét pihenési, időben részesül. A fiatal korosztályhoz tartozó dolgozók számára különösen kedvező ez a változás, amely részükre az eddigi két hét szabadságukhoz képest egy teljes naptári hét szabadságnövekedést jelent. Pótszabadságok A munkaiiszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság biztosítja, hogy a dolgozók évi szabadságideje a munkaviszonyban töltött idő függvényében emelkedjék. A jogszabály eddig minderi munkaviszonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadságot (rt elő. Az új rendelkezések — az alapszabadság emelésére tekintettel — az eddigi 2 év helyett minden munkaviszonyban töltött 3 év után egy munkanap, évente legfeljebb 9 munkanap pótszabadságot biztosítanak. Az alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idő után járó pótszabadság együttes maximális mértéke tehát 24 munkanap lehet. A felső határ számszerűleg „ azonos maradt az eddigivel, ténylegesen azonban — a heti szabadnap beszámításának megszüntetése folytán — a 24 munkanap szabadság 1982. január 1-től egy nap híján öt hét szabadságot biztosit az eddigi maximális négy héttel szemben. így a szabadság alsó határának (az Alapszabadságnak) egyhetes emelése mellett az évi szhbadság felső határa Is majdnem egy héttel megnőtt. • Az alapszabadság és a munkaviszony alapján járó pótszabadság cimén minden dolgozó több — vagy legalább a jelenlegivel azonos — szabadságra jogosult. A pótszabadság lassúbb ütemű növekedése miatt egyetlen évben sem alakul hátrányosan a dolgozók évi szabadsága. Az esetenként számszerűleg azonos szabadságnapok (a munkaviszony 15. és 17—20. évében) ténylegesen a korábbinál hosszabb szabadságot jelentenek a hetenkénti szabadnap beszámításának megszüntetése miatt. Ugyanígy nem jelent tényleges szabadságcsökkenést az egy munkanapos számszerű különbség a munkaviszony 21. évében (az eddigi 22 munkanap helyett 21 munkanap) és a munkaviszony 23—24. évében (az 'eddigi 23 munkanap helyett 22 munkanap). A 22 munkanap például a korábbi szabályok szerint: kéthetenkénti szabad szombatos munkarend esetén eddig 3 hét és 4 nap, ötnapos munkahét mellett pedig 4 hét, l nap szabadságot biztosított; a jelenlegi 21 munkanap viszont mindenkinek 4 hét és egy nap szabadságidőt juttat. A fiatalkorúnk pótszabadsága korábban 10 éves korig évi 12 munkanap, azaz 2 hét, ezt követő korosztályban pedig 18 éves korig — 6 munkanap, azaz I hét volt. Az új rendelkezések szerint — a heti szabadnapok figyelembevételének megszüntetésére tekintettel — a pótszabadság 10, illetve 5 munkanap, amely a korábbival egyezően 2, illetve 1 hét szabadságot jelent. A megemelt alapszabadsággal együtt a változatlan időtartamú pótszabadság a fiatalkorúak évi szabadságának növekedését eredményezi: az eddigi összesen 4, illetve 3 hét helyett január 1-től 5, illetve 4 hét szabadságra jogosultak. A dolgozó anyákat a korábbi szabályok szerint — három vagy több — 18 éven aluli, munkaviszony« ban nem álló — gyermek után pótszabadság, — a 14 éven aluli gyermekek után pedig fizetett szabadnap illette meg. (A fizetett szabadnap a gyermekét egyedül nevelő apának is jár.) A hatályos rendelkezések a három vagy több gyermekes anyák pótszabadságát változatlan mértékben és féltételekkel biztosítják (három 18 éven aluli gyermek után 2, minden további gyermek után 2, évente legfeljebb 12 munkanap). A fizetett szabadnap ezentúl ugyancsak pótszabadságként jár az eddigivel azonos mértékben: a 14 éven aluli gyermekek számától függően 2, 5, illetve 9 munkanap. A gyermeküket egyedül nevelő apák továbbra is csak a 14 éven aluli gyermekek után járó pótszabadságra jogosultak. Az új szabályok szerint a dolgozó anyáknak és a gyermeküket egyedül nevelők apáknak járó — az eddigi pótszabadsággal és fizetett szabadnappal számszerűen megegyező — pótszabadság a korábbinál Iwsztzabb szabad időt biztosit, mert a munkanapok szerint változatlan mértékű pótszabadság a heti szabadnap beszámításának megszüntetése folytán hosszabb szabadságot jelent (pl. a két 14 éven aluli gyermek esetén járó 5 munkanap pótszabadság egy teljes hét szabadságot jelent).