Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1982

1982 / 3. szám

- 23 Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben állapltja meg. Mt. V. 50. 3 fl) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozót évi öt munkanap pótszabadság illeti meg, amelybe a haza- és az állomáshelyre történő visszautazás-nem számít be. (2) Annak a dolgozónak, aki öregségi nyugdíjra jogosultságának megszerzése után fizikai munkával teljes munkaidőben tovább dolgozik, az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben öt munkanap pótszabadság jár, Mt. V. 51. § (1) A pótszabadság a dolgozót az alapszabadságon felül és többféle pótszabadság —• a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — egymás mellett Is megilleti. (2) A munkaviszonyban töltött Idö és a munkakör (Mt. V. 49. §) alapján járó, valamint a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozót megillető pótszabadság közül a dolgozó a kedvezőbb mértékű pótszabadságra jogosult. A magasabb vezető és a vezető állású dolgozónak a munkaviszonya és a munkaköre alapján járó pótszabadságot évi kilenc munkanap mértékig össze kell számítani. Mt. V. 52. § (Hatályon kívül helyezte az MTR. 1. §-a) R. I. § (1) A dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartaniára a következő esetekben illeti meg szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára, \ b) a szülési szabadság tartamára, c) a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti, d) harminc napot meg néni haladó fizetés nélküli szabadság tartamára,. e) a tartalékos katonai szolgálat idejére és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a jogszabály átlagkereset fizetését írja elő. (2) Ha a dqlgozó évi szabadsága kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak számít. Mt. 42. § (3) A szabadság tartama alatt a dolgozónak átlagkeresete jár. Mt. V. 53. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás, betegség vagy más akadály esetén a szabadságot később, az akadályoztatás megszűntétől számított harminc napon belül kell kiadni. A kollektív szerződés eltérő határidőt is előírhat. (21 Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a szabadság arányos része jár. (3) A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Ennél a dolgozók kívánságára a lehetőségekhez képest figyelemmel kell lenni. A dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti. R. 2. § (1) Az ötnapos munkahéttel dolgozó szabadságának kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. (2) A heti egynél több szabadnapot biztosító munkaidő-beosztással dolgozó esetében a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanap, a dolgozó heti egy szabadnapját, heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat kivéve. R. 3. § (1) A szabadság- kiadásának időpontját — a kollektiv szerződés eltérő rendelkezésének hiányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell közölni. A kiadás időpontját a munkaltaló csak a dolgozóval történő megállapodás vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg. (2) A szabadság kiadása Időpontjának meghatározásánál a dolgozót előzetesen meg kell Hallgatni, és kívánságalt a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki, azonban Ilyen esetben ;s egj befüggóen kell biztosítani tíz munkanap szabadságot. R. 4. § (1) Ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnt vagy munkaviszonya, a szerződéses üzemeltetés miatt szünetel, illetőleg sorkatonai szolgálatra hívták be és a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg. azt pénzben kell megváltani. Ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább á kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavégzés alól, a szabadságot — kiadottnak kell tekinteni. (2) Ha a dolgozó a munkaviszonya megszűnéséig (szüneteléséig) több szabadságot vett igénybe annál, ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre járó átlagkeresetét a munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a „munkavállalói igazolási lap"-ra fel kell jegyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha a dolgozót sorkatonai szolgálat teljesítésére hívták be vagy munkaviszonya nyugdíjazására tekintettel szűnt meg. Ugyancsak nem vonható le.a többlet a dolgozó halala esetén. (3) Ha a dolgozót év közben más munkáltatóhoz helyezik át, szabadságát a két munkáltatótól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem adott szabadságot a dolgozónak uj munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be kell számítani az új munkáltatótól járó szabadságba. A ki nem adott, illetőleg a többletszabadság mértéket a „munkavállalói igazolási lap"-ra fei kell jegyezni. 8. 5J A munkáltató — kivételesen fontos érdekből — a dolgozó már megkezdett szabadságát félbeszakíthatja. Az így felmerült utazási és egyéb költségtöbbletet a munkáltató köteles megtérftehl Ilyen esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és visszautazással, valamint az idő közben munkával töltött idő nem számit Ire a szabadságba Mt. 43. § (1) A dolgozót — kérelmére — közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a munkáltató rendkívüli vagy fizetés nélküli szabadságban részesítheti. Jogszabály ezek engedélyezését kötelezővé teheti. (3) A terhes, illetőleg a szülő nőt szülési szabadság, á munkája mellett továbbtanuló dolgozói periig tanulmányi szabadság Illeti meg. tízekben az esetekben munkaviszony ra vonatkozó szabály munkaidő-kedvezményt is biztosíthat. Mt. V. 54•. § (1) A terhes. Illetőleg a szülő nöt húsz hét szülési szabadság illeti meg. Ez rendellenes szülés esetén -4szakorvosi javaslatra — négy héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságiról négy hetet a szülés előtt kell kiadni; ettől a dolgozó nő kérévére el lehet tekinteni, ha az a szakorvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. (2) A dolgozó nö kérelmére a munkáltató a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik életéve betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek tízéves koráig fizetés nélküli szabadságot köteles biztosítani. A fizetés nélküli szabadság a gyermeket egyedül nevelő apát is megilleti. (3) A szülési szabadság, valamint a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a társadalombiztosítási, illetőleg a gyermekgondozási segélyre vonatkozó szabályok szerint jár a dolgozó nő részére ellátás. Mt. V. 55. § A dolgozó nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer háromnegyed óra. ezt kővetően a kilencedik hónap végéig egyszer háromnegyed óra munkaidő-kedvezmény jár. Ez a munl.aidö-kedvez4