Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1982

1982 / 3. szám

- 24 »•mnti n ttepl végy hot órában foglalkoztatottakat rtak ft: rf.

'í<1 hal hónapban és naponta egyszer illeti meg. Ikre'. esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A munkaidő-kedvezmény a dolgozó nő kérelmére a munkaidő kezdetén Vagy végén egyszerre is kiadható, antiak tartama munkaidőnek számít és arra átlagkereset jár. Mt V. 5fi. § Annak a dolgozó nőnek és gyermekeit egyedül nevehi apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — o háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Mt. V. 57, § A munkája mellett továbbtanuló dolgozót fizetett munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szabadság és uta zási költségtérítés illeti meg az 4fia mi Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke által a művelődési miniszterrel egyetértésben meghatározott szabályok szerint. R. 6. § (I) a 2—3. és 5. § szabályait a dolgozó évi rendes szabadságán túlmenően járó szabadság kiadásánál is alkalmazni kell. (2) A 2 § rendelkezéseit a rendes szabadságra, a tanulmányi szabadságra és a rendkívüli szabadságok különböző jogcímeire nézve külön-külön kell alkalmazni. (.'() Ha a dolgozó munkaviszonyának év közben történő megszűnéséig vagy szüneteléséig [4. § (1) bekezdése), illefőleg sorkatonai szolgálatra történő behívásáig a munkáltató rendkívüli szabadságot nem adhat ki, a ki nem adott rész — a kötelezően biztosítandó rendkívüli szabadság kivételével — nem igényelhető. Ilyen esetben a tanulmányi szabadságot — külön jogszabály szerint — a dolgozó az őt az év közben alkalmazó munkáltatóktól együttesen kaphatja meg. R. 7. § (1) A Magyar Honvédelmi Szövetség sporttevékenységében részt vevők rendkívüli szabadságának engedélyezésére a sporttevékenységet folytató dolgozók kedvezményeiről szóló rendelkezésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A Magyar Honvédelmi Szövetség kiképző tevékenységében részt vevők munkaidő-kedvezményéről külön jogszabály rendelkezik; ugyanazt kell alkalmazni a kiképzés oktatóira is (21 A sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozónak kérelmére — a leszerelést követő két éven belül — munkakörének ellátásához vagy magasabb munkaköri besorolásához szükséges szakmai vizsgáinak megkönynyitése érdekében, az egyébként járó kedvezményeken túlmenően harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani. R. 8. § A szoptatási időkedvezmény a gyermekét mesterségesen tápláló anyát, valamint az örökbefogadó anyát is megilleti. Nem jár azonban a szoptatási kedvezmény annak, aki gyermekét állami gondozásba adja kivéve, ha az intézetbe szoptatás végeit bejár. MTR. 3. § (1) Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba. (2) Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) MT. számú rendelet 16. §-ában előirt mérték kilenc munkanapra, az ipari szövetkezetek tagjainak és alkalmazottainak munkavégzésére vonatkozó szabályokról szóló 21/1971. (Xll. 31.) MüM. számú rendelet 17. §-áb

an és a Munka Törvénykönyvének a költségvetési szerveknél, a Magyar Nemzeti Banknál, a pénzintézeteknél, valamint a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknél történő végrehajtásáról szóló 21/1979. (XII. 28.) MüM. számú rendelet 23. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 3/1980. (IV. 4.) KM számú rendelet 2. számú mellékletének II. részében említett tizenkét munkanapos mérték öt munkanapra módosul. (3) Ha az 1982. január 1. előtt érvényes szabályok szerint a dolgozó alapszabadságának és a munkakör alapján járó pótszabadságának együttes mértéke — a szabadnapok beszámításánál — nagyobb, mint az e rendelet szerint őt megillető szabadság, munkakörének változatlansága esetén a kedvezőbb mértékű legfeljebb huszonnégy munlcanap szabadságra való jogosultságát megtartja. (4) A (3) bekezdés rendelkezését az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók tekintetében az alapszabadság, valamint a munkaviszony és a munkakör alapján járó pótszabadság együttes mértékének figyelembevételével kell alkalmazni. (5) Azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként egy szabadnapot, 1982. január 1-től úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljenek a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. MTR. 4. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti —- o mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szótő 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadóit t/1977. (III. 12.) MT. számú rendelet 79. 6-ának (2)—(3) bekezdése és 78. §-ának (l)—(2) és (4) bekezdésében említett 2300 munkaóra teljesítményhatár 2189 munkaórára módosul, — az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről tzólá 38/1973. (XII. 27.) MT. számú rendelet végrehajtását szabályozó 14/1973. (XII. 27.) MüM. számú rendelet 16. S-a, — a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 23/1974. (IX. *.) MüM. számú rendelet, — a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 23/1974. (IX. 4.) MŰM. számú rendelet módosításiról szóló 9/1978. (VIII. IS.) MüM. számú rendelet, — o sporttevékenységet folytató dolgozók kedvezményeiről szóló 13/1978. (X. 12.) MüM. számú rendelet, — a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 17/1979. (Xll. 1.) MüM. számú rendelet 41—

SO. §ai, valamint 67. §-ának (2) bekezdése, — a Munka Törvénykönyvének a költségvetési szerveknél, a Magyar Nemzeti Banknál, a pénzintézeteknél, valamint a szövetkezeti érdekképviseleti szerveknél történő végrehajtásáról szóló 21/1979. (XII. 28.) MüM. számú rendelet 8—9. §-ai, 22. §-a (3) bekezdésének d) pontja, — n Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a belkereskedelmi ágazatban tárgyú 4/1980. (IV. 4.) Bk. M számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdése és 10. §-a, • — a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 1/1980. (II. 10.) EüM. számú rendelet 15. §-a, — a Munka 'Törvénykönyvének az építésügyi ágazatban való végrehajtásáról szóló 19/1971. (VI. 25.) ÉVM. számú rendelet 6. §-a, — a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a kohó- és gépipari ágazatban tárgyú 4/1980. (hl. 25.) KGM. számú rendelet 5. §-a, — a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról a könynyűipari ágazatban tárgyú 2/1980. (IV. 10.) KipM. számú rendelét 3. §-a, —- a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 7/1980. (III. 2.) KPM. számú rendelet 1. §-a. — a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 3/Í980. (IV. 4.) KM számú rendelet 2. számú mellékletének L része és 3. számú melléklete, — a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek a mezőgazdasági é3 élelmezésügyi ágazatba tartozó költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 10/1980. (V. 8.) MÉM számú rendelet .4. §-a, — a Munka Törvénykönyvének a nehézipari ágazatban történő végrehajtásáról szóló 6/1980. (IV. 28.) NIM számú rendelet 6„ 13. és 14. S-a, — a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 3/1980. (III. 20.) OM számú rendelet 6, és 11. §-a és 2. számú melléklete, G