Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT

A Műegyetem az első világháborúban

19. kép: Orvosi beavatkozás a hadikórházban mázott honvéd huszárezredes (1914. október 1-től 1915. július 31-ig), majd Frank Lajos Alfonz honvéd őrnagy, majd alezredes (1915. augusztus 1-től).154 A felhasznált források alapján az orvosi és a nem gyógyító személyzet névsora is ismert (Id. az 5.7. függelékben). Az ápolószemélyzet Szent Vince-rendi apácákból állt, akik mellé népfelkelőket osztottak be.155

154 Varró Indár 1883-ban szerzett orvosi diplomát a budapesti egyetemen, a Szent Rókus kórházban lett segéd-, majd alorvos. Sebészműtői oklevelet a II. sz. Sebészeti Klinikán szerzett. Már a háború alatt kitüntették a Vöröskereszt hadiékítményes II. osztályú tiszteletjelvényével, később pedig az egészségügyi szolgálat terén, „különösen a háborúban kifejtett értékes és buzgó tevékenységének elismeréséül” Horthy Miklós egészségügyi főtanácsosi címet adományozott számára. Műegyetemi tevékenységének tárgyi emlékeit (sebesülések és fagyások viaszmásolatai, kioperált lövedékek és csontszilánkok, valamint a hadikórház fényképfelvételei és diapozitív lemezei) az 1920-as években a Magyar Királyi Hadtörténelmi Múzeumnak adományozta (Magyar Katonai Közlöny, 1924. 410-411.)

155 A budai részen. A műegyetemi hadikórház. Budapesti Hírlap, 1915. április 4. 32. Ugyanakkor az apácák rendszeres elméleti és gyakorlati képzését intézményesen nem szervezték meg, míg a világi ápolónők képzéséről a Magyar Vöröskereszt gondoskodott (KOTYUK 2011). A szakszerű ápolásra pedig mindenképpen szükség volt, hiszen a Nagy Háború olyan problémákat is generált (súlyosan rokkantak, amputáltak, mentálisan sérült katonák), amelyre az egészségügyi ellátórendszer kevéssé volt felkészülve.

71