Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT
Batalka Krisztina Mellettük az 1914 októberében alakult körülbelül 70-90 fős Hölgybizottság látta el a betegek gyámolítását, szórakoztatását (felolvasás, koncertek és kabaré előadások szervezése), ügyeik intézését (levélírás, hirdetések feladása), valamint adománygyűjtést és egyéb teendőket vállaltak (kórtermek, konyhák ellenőrzése vagy vasaló- és javítóműhely felszerelése), tagjai „semmiféle önfeláldozástól nem riadnak vissza, hogy a sebesültek nehéz helyzetét elviselhetőbbé tegyék.”156 A bizottságot főként műegyetemi oktatók és hadikórházi orvosok női hozzátartozói, illetve a karitatív társadalmi tevékenységben élenjáró hölgyek alkották, köztük volt Kovács Sebestyén Aladár rektor felesége (a bizottság egyik társelnöke) és két menye, Rados Gusztáv prorektor felesége (a bizottság másik társelnöke), Ilosvay Lajos vegyészprofesszor, VKM államtitkár felesége és Lányai, továbbá a Peez-, a Zemplén-, Sándy-, Rejtővagy a Zipernowsky-családok több nőtagja (a teljes listát ld. az 5. 8. függelékben). A Hölgybizottság elnöke az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma, Wartha Vince műegyetemi vegyészprofesszor felesége volt, aki frissen megözvegyülve, 1914 augusztusában, 67 évesen végzett katonaorvosi tanfolyamot és a háború folyamán számos magyar orvosnő hadikórházakban történő szolgálatát szervezte meg.157 A hadikórház esetében különösen fontos volt a hölgyek patronálása, ha csak azt az adatsort nézzük, amely szerint a háború kitörésekor az egy betegre jutó élelmiszerköltség két korona volt, míg 1918 tavaszára öt és fél koronára emelkedett.158 Tevékenységük összhangban állt azzal a hagyományos (egyébként éppen a háború hatására változásnak induló) nőképpel is, mely szerint a hölgyek legfőbb feladata a lelki támogatás, a feltétel nélküli segítés, illetve a háziasszonyi képességeik kamatoztatása az ellátás bizto156 BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1914. november 27-i ülés, 179. napirendi pont. A műegyetemi hadikórházban fellépett például Bajor Gizi vagy Gőzön Gyula (Színház és zene. Művészkabaré. Pesti Hírlap 1916. május 31. 7.). A vasaló- és javítóműhelyben zajló munka eredményeképpen pedig a gyógyultan távozó katonák tisztességes állapotban vehették magukra ruhájukat, amelyre nagy szükség is volt, mivel 1917-től gyakorlatilag elfogyott a ruházat pótlása (bakancs, kalucsni, fehérnemű), zubbonyból, nadrágból is csak a szükségletek körülbelül harmadát tudták fedezni (HAJDUPOLLMANN 356-358.) 157 Hugonnay Vilma 1872-től volt a zürichi egyetem hallgatója, 1879-ben avatták orvossá, 1880-ban tért vissza Magyarországra, ahol szülésznőként dolgozott, mivel diplomáját csak 1897-ben ismerték el. 1884-ben elvált első férjétől, 1887-ben pedig újra férjhez ment Wartha Vince műegyetemi tanárhoz, aki támogatta tudományos ambícióit is (PALASIK). 158 KISS 2006,203. 72
