Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

A Műegyetem az első világháborúban

ben elesett Imre nevű egyetlen fia emlékére tett ezer koronás alapítványt, amellyel tíz, a frontról hazaérkező hallgatót kívánt támogatni (ehhez később további magánadományozók is csatlakoztak).144 Hozzá hasonlóan Lord Adolfné, a kitüntetéses vegyészmérnök hallgató, Lord János édesanyja, valamint Takács R. István nyugalmazott tanító László nevű, egykori műegyetemi hallgató gyermeke, az Országház műépítésze emlékére tett műegyetemi ösztöndíj-alapítványt. „Mintha a hősi halálban tőlünk örökre elköltözött fimnak sírhantjai mögül jönne a szózat, mikor ezeket az Alma Materhez intézett sorokat útnak indítom” - írta a megtört apa a rektornak címzett, az adományozási szándékot közlő levelében 1917 augusztusában.145

144 ZELOVICH 282-283.

145 Lord János végig kitüntetéses, szigorló vegyészmérnök hallgató önkéntesként vonult be. Előbb a délnyugati fronton, alucki csatában, majd az északkeleti fronton harcolt, hadnagyi kinevezés előtt állt, amikor 1917. január 7-én gránáttalálat érte. Nemcsak kiválóan tanult, de a hajózás és vitorlássport szerelmese is volt, a Műegyetemi Evezős Club tagja volt, A Tenger című folyóirat munkatársaként pedig 1913-ban jelent meg első közleménye a tengeralatti naszádok mentéséről és vizsgálatáról. Édesanyja nemcsak a Műegyetemen, de egykori középiskolájában, a Kegyes Tanitórendiek főgimnáziumában is alapítványt tett emlékére. A mai piarista gimnáziumban a legkiválóbb önképzőköri dolgozat jutalmazására tett 60 koronás díjat elsőként Szerb Antal 7. osztályos tanuló, a későbbi neves író nyerte el 1917-ben (BMEL VIII. 3/a. ET1917. március 30-i ülés 118. napirendi pont, BMEL VIII. 3/c. RH 415/1917. sz., A Tenger 1917/2. sz. 96., Kegyes Tanítórendiek Főgimnáziuma, Budapest, 1916.).

Takács László (1880-1916) 1903-ban szerzett építészi oklevelet a Műegyetemen. Népfelkelő főhadnagyként 1916. szeptember 11-én esett el Kelet-Galíciában. A Takács-szülők 25 ezer korona 6%-os hadikölcsönt jegyeztek az alapításhoz, majd úgy rendelkeztek, hogy az ösztöndíjat csak az alapítók halála után oszthatják ki, addig a kamatokat ők kapták meg. A szerződésben továbbá azt is kikötötték, hogy az ösztöndíj élvezői elsősorban négy meghatározott család Műegyetemre iratkozott tagjai lehetnek, azok hiányában bármely más, keresztény műegyetemi hallgató (BMEL Vili. 3/c. 51. d. RH 18.1.1397/1917,1682/1917,1844/1917,169/1918. sz.).

67