Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

2. MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ÉS ÚJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT

Batalka Krisztina 2, MEGVÁLTOZOTT FELADATOK ES UJ KIHÍVÁSOK A MŰEGYETEM ELŐTT 2,1, A műegyetemi hadikórház Az első világháború idején az egészségügyi intézmények a hadi cse­lekményeknek megfelelően a fronton, az ellátási területen, illetve a hátor­szágban működtek. A szállítható állapotú, de alapvetően súlyos sebesültek a hátországi kórházakba kerültek vissza, mivel ezek megfelelőbb felszere­léssel rendelkeztek. Az oktatási és egyéb intézményekben fenntartott 29 budapesti hadi egészségügyi intézmény felállítására azért volt szükség, mert, a honvédség egyetlen helyőrségi kórháza nem tudta volna ellátni a fő­városba visszatérő sebesülteket. A honvédségi fenntartású hadikórházak közé tartozott a királyi József Műegyetem 300 ágyas hadikórháza is, ame­lyet az egyetem tanári kara létesített, és amely a háború végéig folyamato­san működött.146 Hadikórház más felsőfokú tanintézetekben is létesült az első világháború idején, a műegyetemi intézmény a háború teljes időtar­tama alatti, nagy befogadóképességű működésével, valamint az egyetem oktatóinak (és hozzátartozóinak) szervezett támogatásával emelkedhet ki a sorból.147 A kórház felszerelési költségeit a rektori rendelkezési alapból kiutalt tízezer koronás összegből, az oktatók és alkalmazottak fizetési felajánlá­saiból, valamint a Zipernowsky Károly műegyetemi tanár elnökletével 146 A kórház működéséről az egyetemi vezetőtestületi jegyzőkönyvei, a rektori hivatali iratok és az éves rektori beszámolók tudósítanak. A BME Levéltárban fennmaradt egy közel 800 nevet tartalmazó műtéti napló, amely orvostörténeti szempontból fontos adatokat tartalmaz (pl. a diagnózis, a műtét neve, az érzéstelenítés módja, az altatás és a műtét időtartama). E napló további érdekessége, hogy azt koronghi Lippich Leona (Lonci), Huszka Jenőnek, a magyar operett irodalom legendás alak­jának felesége vezette karitatív munka keretében. A kórházra vonatkozóan csak na­gyon töredékes iratanyag maradt fenn a Hadtörténelmi Levéltárban (III. 134. fond), azonban az itt ápoltakról várhatóan teljes lista készíthető a hadügyminisztérium ál­tal heti rendszerességgel, sorszámozott füzetek formájában kiadott Veszteséglisták egyik sorozata, a Hírek sebesültekről és betegekről alapján, amely online is kutatható. https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MEVH_Veszteseglista/ 147 Hadikórház működött például a Képzőművészeti Főiskolán, az Iparművészeti Ta­nodában, az Állatorvosi Főiskolán, a Ludovikában, a keszthelyi akadémián (itt az 1915/16. tanévtől emiatt szünetelt is az oktatás az intézményben), a Kertészeti Tan­intézetben (itt szintén két és fél évig szünetelt az oktatás), a kolozsvári és debreceni egyetemi épületekben, az egyházi felsőoktatási intézmények közül pedig a nagyvára­di jogakadémián vagy az esztergomi érseki szemináriumban. 68

Next

/
Thumbnails
Contents