Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban oktatói életrajzok, illetve a téma szakirodalma alapján sok érintett megtalálható, illetve több személyes történet is megismerhető a hadifogságban töltött idejükre vonatkozóan. Am amit e témában fontos kiemelni, az a diákoknak a hadifogságban töltött idejük alatti tanulása és szellemi gondozása, valamint az ezek biztosítására irányuló erőfeszítések. A hadifogoly egyetemi hallgatók ügyeit az 1916/17. tanévtől kezdődően éppen egy műegyetemi o ktató, a tanítás kötelezettsége alól felmentett nagykállói Huszár Vilmos címzetes nyilvános rendkívüli tanár képviselte.94 A külügyminisztérium már 1915-ben felkérte a magyar kormányt, hogy - amint azt az osztrák kormány korábban már megtette - küldjön ki egy semleges országba egy főiskolai tanárt ezen ügyek intézésére (1917 őszére már ezres nagyságrendet ért el a hadifogoly és internált egyetemi és főiskolai hallgatók száma). A kultuszminisztérium azért őt ajánlotta, mert olyasvalakire volt szükség, aki egyaránt jól tud németül és franciául is, Huszár Vilmos pedig a francia és román nyelvek irodalomtörténetének tanára, a Műegyetem francia nyelvtanára, egyben a Revue de Hongrie szerkesztője volt (utóbbit azért fontos hangsúlyozni, mivel ebbéli minőségében Tisza István miniszterelnöktől azt a megbízást is kapta, hogy vegyen részt az antant-propaganda. leküzdésére irányuló politikai-diplomáciai küzdelemben).95 A Műegyetem oktatóját a berni követségre osztották be szolgálattételre, ahol feladata az internált és hadifogoly hallgatók ügyeinek intézé-94 Huszár Vilmos (1872-1931) három kárpátaljai középiskolai év után egy nyomdában dolgozott Ungváron, innen került Budapestre szedőnek, majd a Franklin Társulathoz korrektorként. Közben képezte magát: négy nyelven tanult meg, magánúton elvégezte a középiskola négy felső osztályát, leérettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen és Párizsban hallgatott román filológiát, esztétikát, filozófiát. Doktorátust is szerzett, 1892-ben pedig A Pallas nagy lexikona belső munkatársa lett. 1898-ban középiskolai tanárrá nevezték ki. 1903-ban Kolozsváron habilitálták egyetemi magántanárrá, és ugyanabban az évben bízták meg már középiskolai igazgatóként a francia irodalom előadásával a Műegyetemen, ahol 1910-ben címzetes rendkívüli tanár lett (az egyetemnek már az 1840-es években működő elődintézményében is oktattak francia nyelvet és irodalmat). 0 volt a szerkesztője az 1908-ban megindított Revue de Hongrie című francia nyelvű folyóiratnak, amely a külföldet a hazai irodalmi, tudományos és politikai viszonyokról tájékoztatta Ugyancsak ő szerkesztette a Bibliothéque Hongroise című, magyar művek francia fordítását közlő kiadványt. Spanyol és francia nyelvből maga is több irodalmi művet fordított magyarra. 1916. április 13-án nemességet kapott (BMEL VIII. 3/a. 5. d. ET 1916. december 8., 25. napirendi pont, 1917. június 28., 16. napirendi pont, valamint 3/c. 49. d. RH1348/1916., 50. d. RH 692/1917. sz.). 95 A történet személyes oldala, hogy a megbízás Huszár Vilmost éppen egy súlyos magánéleti válságból - édesapja, majd kisgyermeke halála - rántotta ki (HUSZÁR 283- 284.) 45
