Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

Batalka Krisztina

se volt. Ez legfőképpen abban merült ki, hogy a VKM által rendelkezésre bocsátott könyveket a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével eljuttatták a hallgatóknak. Beszámolója szerint a magyar hadifoglyok a legkülönbözőbb könyveket kérték, sokan nyelvkönyveket, illetve a félbeszakadt egyetemi tanulmányaikhoz kapcsolódó jogi, műszaki stb. szakkönyveket96 Azt is igyekezett elérni, hogy az osztrák-magyar rokkant internáltak és hadifoglyok hazamehessenek vagy Svájcban tartózkodhassanak. „Majd bővült és komplikálódott a munkakörünk azzal, hogy a hadifoglyoknak egyéb kívánságai is voltak: anyagi, ápolási, családi, vagyoni ügyeikkel is hozzánk fordultak és mi ezeket is elláttuk, úgy, hogy most a tevékenységünk vetekedik a Vöröskereszt-Egyletek tevékenységével. Ez év elején megindult a magyar internáltak kicserélése francia internáltakkal. Svájcba érkeztek Franciaországból magyar internáltak, akik aztán teljesen reánk lettek utalva es ezeknek mindennemű szükségleteit is mi látjuk most el. Mi gondoskodunk az itteni elhelyezésükről, képviseljük az itteni érdekeiket, lehetővé tesszük, hogy az egyetemi hallgató internáltak egyetemi városokba kerülhessenek:”97 „Olykor elébe utaztunk azoknak a vonatoknak, amelyek Olaszországból súlyosan sebesült foglyokat szállítottak haza és ez utóbbiak között mindenféle «szeretet-adományokat» osztottunk ki.”98 99 1918 márciusában az orosz béke megkötése után a hivatalos akciót leállították, Huszárt feladatának elvégzéséért 1918 májusában királyi udvari tanácsosi címmel tüntették ki."

Eközben 1917 szeptemberében megalakult a Magyar és az Orosz Internált Főiskolai Hallgatók Segítő Bizottsága azzal a céllal, hogy minden internált és hadifogságban lévő magyar diák számára lehetővé tegyék felsőoktatási tanulmányaik jelenlegi tartózkodási helyükön (internálótáborban, hadifogságban) történő folytatását, s egyben kieszközöljék a Ma-96 A Műegyetem 1916 végén vállalta, hogy az előadások anyagát kiadják, valamint beszerzik a katonahallgatók részére az általuk kért szakkönyveket, amit az egyetemi hadisegélyalap terhére el is küldtek Bernbe.

97 Magyar hadifoglyok és internáltak sorsa. Világ, 1918. március 17.7.

98 HUSZÁR 303.

99 A megbízatás ennek ellenére - másfél évnyi huzavonát követően - keserű szájízzel ért véget számára. Amikor a Károlyi-kormány Ludvig Ernő főkonzult küldte ki, hogy a Nemzetközi Vöröskereszttel együtt bonyolítsa le a háború utáni hadifogoly-akciókat, Huszár átadta neki az aktákat, azonban a kormány bukása után minden kapcsolata megszakadt a hivatalos körökkel, anélkül, hogy fizetést kapott volna. Mint írja, valósággal nyomorba jutott családjával együtt (Svájcban időközben két gyermeke született). Csak a Tanácsköztársaság bukása után jött haza Magyarországra, hogy ügyeit rendezzék (ez sikerült is), majd Bernbe visszatérve lezárta diplomáciai szolgálatát és 1920 nyarán családjával végleg hazatért Budapestre, ahol újra elfoglalta tanári székét a Műegyetemen (HUSZÁR 321-324., 333-335.)

46