Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A Műegyetem az első világháborúban tek ki. A háború következtében rokkanttá vált tisztek egyetemi felvétele kérdésében a VKM által biztosított kedvezmények a Műegyetemet is érintették.65 Azok a magyar tisztek, katonai tisztviselők és tisztjelöltek, akik - a VIII. rangosztályig bezárólag - a közös hadsereg, haditengerészet, honvédség vagy csendőrség tényleges állományába tartoztak és a világháborúban rokkanttá váltak, érettségi bizonyítvány és felvételi nélkül is rendes hallgatóként iratkozhattak be a Műegyetem bármely szakosztályába. Azok számára pedig, akik már fel tudtak mutatni hallgatott féléveket vagy elegendő ismeretet igazoltak, az előírt tanulmányi időt is leszállíthatta az illetékes miniszter. 1918 tavaszán a VKM már azon rokkant tartalékos tisztek és tisztjelöltek számára is lehetővé kívánta tenni a Műegyetemre történő beiratkozást, akik az előírt érettségi bizonyítvány helyett tanítói oklevéllel, felsőkereskedelmi érettségivel vagy felsőipariskolai végzettséggel rendelkeznek. Esetükben azonban az intézmény arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a felsőipariskolát jelesen elvégzettek számára biztosítja a felvételt, ha gimnáziumi vagy reáliskolai érettségit tesznek.66 67 Ugyanakkor szintén Rados Gusztáv indítványára a háború végén már arra az álláspontra helyezkedett az egyetem, hogy azok az aktív tisztek, akik „a katonaság megszűnte miatt pályájukat vesztik, minden érettségi bizonyítvány nélkül rendes műegyetemi hallgatók lehessenek.’TM A minőség csökkenése iránti félelmek a háború alatt még nem igazolódtak vissza számszerűen. Az 1914-1918 között kiadott oklevelek számában természetszerűleg apadás következett be, ám ezek minősítéséről nem áll rendelkezésre statisztika. Többet tudunk a tanulmányi átlagok, illetve a vizsgák és szigorlatok tekintetében, Előbbiről csak az 1914/15 - 1916/17. tanévekre vonatkozóan készült adatsor, azaz inkább az itthon maradt hallgatók teljesítményére vonatkozik (a katonahallgatók által is látogatott pótszemeszterek átlageredménye még nem szerepel benne), így nagy változások nem tapasztalhatók, sőt, az itthon maradt, főként elsőéves hallgatók „a szokottnál is nagyobb szorgalommal látogatják az idén az előadásokat, folytatják tanulmányaikat. A háború fokozza a komolyságot, a maga nagy, megrázó eseményeivel magába szállásra készteti azt is, aki egyébként 65 VKM 9000/1915. számú rendelete 66 BMEL VIII. 3/b. RT 1918. május 7-i ülés 1. napirendi pont. A felsőipariskolák az ipari szakoktatás fontos intézményei voltak az 1870-es évektől kezdődően. A felvételi követelmény a 15. életév betöltése, a gimnázium vagy a polgári iskola négy osztályának sikeres elvégzése volt. 67 BMEL VIII. 3/b. RT 1918. december 19 -i ülés 11. napirendi pont. 33
