Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
1. A MŰEGYETEM POLGÁRAI ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
Batalka Krisztina talán hajlamos volna a fiatalos könnyelműségre.’TMA tanévnyitó rektori beszédek is főként a kitűnően teljesítő hallgatókat emelik ki, romlást jelentő tendenciáról nem szólnak. A háborús tanévekben megtartott számonkérések tekintetében az emelhető ki, hogy a pótszemeszterekre hazatérők miatt a szigorlati alkalmak megduplázódtak, azaz a katonahallgatók éltek a kínálkozó lehetőséggel, ám a megtartott és a sikerrel abszolvált vizsgák és szigorlatok száma között nem nyílt az olló (kérdés, hogy ez mennyiben tulajdonítható a rendkívüli helyzetnek és mennyiben a hallgatók valódi felkészültségének).68 69 1.4. Műegyetemi polgárok a fronton Az 1868. évi véderőtörvény alapján a szárazföldi haderőre és haditengerészetre tagolódó véderő együtt hatféle fegyveres erőt állított ki. A szárazföldi haderő a bevethetőség és a kiképzés foka szerint császári és királyi közös hadseregre, magyar királyi honvédségre és a csak háborúban felállításra kerülő kiegészítő fegyveres erőre, a népfelkelésre tagozódott (a haditengerészetnél csak hivatásos tengerészek és gépészeti képzésben részt vettek szolgálhattak). A közös hadseregen belül négy fegyvernem létezett (gyalogság, lovasság, tüzérség és műszaki csapatok, utóbbihoz a háború idején árkász, utász és hidász zászlóaljak, vasúti- és távíróezredek, légjáró-, autó-, valamint hadtáp- és szállítócsapatok tartoztak), illetve a honvédség keretein belül is létrehoztak tábori tüzér alakulatokat, míg a népfelkelőknél csak gyalogság és lovasság működött, A klasszikus műszaki feladatok (út- és -hídépítés, foíyóátkelés, erődítés) a háború alatt újakkal bővültek (vasútépítés, -helyreállítás, -rombolás, drótkötélpályák építése, vízellátás, műszaki zárás, illetve az olyan új fegyverek kipróbálása, mint pl. az aknavető, lángszóró). A háború alatt folyamatosan növekedett is a műszaki erők aránya (1914- ben 2,3%, 1.918-ban 7,0 % volt).70 Statisztika ugyan nem áll rendelkezésre arról, hogy a bevonult műegyetemi polgárok hány százaléka került valamilyen műszaki csapathoz, ám joggal feltételezhető (és több példa is bizonyítja), hogy sokan szolgáltak ebben a fegyvernemben. Az oktatók és hallgatók bevonulásának tényéről és katonai szolgálatuk pontos helyéről, idejéről rendszerezett korabeli adatforrás nem áll 68 Humánus intézmények a Műegyetemen II. Magyarország, 1915. január 1., 10. 69 A számsorokat Id. az 5.3- 5.5. számú függelékekben. 70 Magyarország az első világháborúban - Leidkon A-Zs. 34
