Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
4. ÖSSZEGZÉS
A Műegyetem az első világháborúban női részvétellel. Ez a tény egybe n feltárásra váró területté teszi azt, hogy az egyetemmel kapcsolatba hozható, eltérő társadalmi rétegből kikerülő nők a két világháború közötti fontos társadalmi kérdésekben (a háború utáni leszerelés, a hazatérő hadifoglyok fogadása vagy a társadalom pacifikálása) hogyan gondolkoztak, a női munkavállalásról és politikai jogok kérdéseiről nem is beszélve. A hátországban egyre nehezedő megélhetés a középosztályba tartozó műegyetemi hivatalnoki, tisztviselői réteget fájón érintette, amelyet az egyetem csak részben tudott orvosolni segélyekkel, beszerzési támogatással. Mindez a hallgatók - jelentős részben kisiparosok, kiskereskedők, állami és magántisztviselők közül kikerülő - szüleit, eltartóit is érintette, így a családok elszegényedése rendkívül megnehezítette egyetemi alkalmazottak és diákok helyzetét egyaránt. Ebben az időszakban vált szinte megoldhatatlan szociális kérdéssé a hallgatói megélhetés, amely maga után vonta a diákmozgalmak hosszútávra kiható radikalizálódását. Végül az egyetemi szociális intézmények fenntarthatósága kapcsán felismerték azt is, hogy az egyetem és - a háború alatt szinte megbénuló - ifjúsági egyesületek társadalmi kapcsolatainak szélesítése feltétlenül szükséges (ez az 1920-as években vett új lendületet és a két háború között élte virágkorát). A hadbavonult egyetemi polgárok kapcsán további kutatást igényel minél nagyobb arányú azonosításuk, katonai szolgálatuk csapategységekhez kötése és ezzel a mélyebb feltárhatóság biztosítása. Számos egyedi élettörténet felvillantása mellett hasonlóan fontos a hadifoglyokkal kapcsolatos diplomáciai és ellátórendszert érintő kérdések összefoglalása, továbbá a műegyetemi érintettségű hadirokkantak és a két világháború között az egyetemen megjelenő hadiárvák lehetőségeinek, segítésének, azaz a hadigondozás intézménye egyetemi vonatkozásainak bemutatása. A téma kapcsán szintén adósság további műegyetemi hősi halottak beazonosítása, ezzel együtt a háború utáni műegyetemi hőskultusz megjelenési formáinak feltárása. Nemcsak polgáraira, de az egyetem további fejlődési útjára is jelentős mértékben hatottak az 1914-1918 közötti időszak tanulságai. Bár az intézményben rendelkezésre álló tudásbázisnak a publikációkban, szakértői tevékenységben, illetve közvetlenül a frontszolgálat során megnyilvánuló példái teljességükben nem jelenhettek meg, mégis jól érzékeltetik ezt a fajta hadi szerepvállalást, a tudáshasznosítás e speciális formáját. Ugyanakkor adósság is maradt e téren: a hazai műszaki tudóstársadalom 119
