Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)

3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT

A Műegyetem az első világháborúban kormányzati koncepcióba is, amely az egyharmadára csökkent országban - az elcsatolt területekről visszaáramló értelmiség által is generált - mun­kaerő-piaci túlkínálatot próbálta kezelni. A Műegyetemen döntően adminisztratív munkát végző nők kérdése is e témához tartozik. A nagyszámú alkalmazott bevonulása miatt a Rek­tori Tanács már 1914-ben hozzájárult, hogy az intézmény „esetleg egy nőt alkalmazhasson”, illetve később még több példa fellelhető az egyetemi for­rásokban.285 Azonban olyan mértékű női munkaerő alkalmazásáról, mint például az iparban, ahol a nők száma 1916 tavaszára megduplázódott a há­ború előttihez képest, az egyetemen nem beszélhetünk.286 A női alkalmazottak szempontjából tanulságos és messzebbre vezető szempontokat is felvet Gömöry Ilona ügye, akit Hültl Dezső, a Mérnöki és Építészi Osztály vezetője ideiglenes kisegítőül alkalmazott a dékáni iro­dában a háború idején. Mivel munkájával nagyon elégedettek voltak, azt kérték, hogy az egyetem a továbbiakban állami napidíjasként alkalmazva ossza be a dékáni irodába. A Rektori Tanács azonban „egyfelől tekintettel arra, hogy a háború befejezése után már elsősorban férfiak, s azok között is elsősorban rokkantak alkalmazandók, másfelől pedig tekintettel arra, hogy a dékáni irodák vezetőinek utódjairól is kell gondoskodni, ami a munkakör természeténél fogva csak férfiak alkalmazásával történhetik”, a kérést nem teljesítette.287 rendelet). 285Az „esetleg felvehető hölgy”, Surin Anna még 1918 tavaszán is az egyetem alkalma­zásában állt. Rajta kívül alig tíz nő alkalmazását bizonyítják a források, akik munka­köre alábbiak szerint alakult: postagyűjtőhely kezelő (Balogh Irma), könyvtári díjnok (Nigrinyi Pálma), havi- és napidíjas irodai kisegítők (Kiasz Paula, Krumenacker Ste­fánia, Altdorfer Margit, Schmidt Irén és Radics Júlia), tollnok, majd 1919-től levéltá­ros (Krumenaker Ida Eleonóra). BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET 1915. március 31-i ülés, 63. napirendi pont, ET 1915. június 11-i ülés, 46. napirendi pont, ET 1917. március 30-i ülés, 83. napirendi pont), ET 1917. június 28-i ülés, 73. napirendi pont, ET 1918. ápri­lis 1.9-i ülés, 99-100. napirendi pont, BMEL VIII. 3/b. 8. k. RT 1918. március 26-i ülés, 5. napirendi pont, RT 1919. április 8-i ülés, 4. napirendi pont, RT 1919. május 27-i ülés, 4. napirendi pont. 286A női alkalmazottak száma Magyarországon 1914 decemberében körülbelül 140 ezer fő, 1916 májusában megközelítőleg 210 ezer fő volt, 1917-ben közel másfél ezer nő dolgozott a fővárosi közoktatási intézményekben, meghaladva a férfiak számát (HAJDU-POLLMANN 204. és VÖLGYESI46.). 287BMEL VIII. 3/b. 8. k. RT 1919. január 7-i ülés, 4. napirendi pont. 117

Next

/
Thumbnails
Contents