Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
Batalka Krisztina iratkozott be.276 Az első világháború kitörését követően a kérdés nem szorult háttérbe, sőt, a nők háborús szerepvállalásának következményeként az egyetemi egyenjogúsítás ügye újabb lendületet kapott. Emellett a hadbavonult hallgatók miatt elnéptelenedő felsőoktatási intézmények kapcsán is egyre hangsúlyosabbá vált a nők felsőoktatásban való részvételének kérdése.277 1915. december 5-én a Budapesti Tudományegyetem kupolatermében az egyetemi hallgatónők kívánságait tárgyaló nagygyűlést tartottak, ahová a Műegyetemről is érkeztek hallgatók, akik „lármásan tiltakoztak a diákkisasszonyok kívánsága ellen. A gyűlés összehívói aztán közzétették, hogy a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely az összes fakultások azonnali megnyitását kívánja a nők számára. Mást mondanak a műegyetemi hallgatók, akik ezt kereken tagadják, s azt állítják, hogy a gyűlés egyáltalában nem fogadott el semmiféle határozatot.”2TM Ugyanakkor a Műegyetem részéről hivatalosan nem szólalt fel senki (mármint az oktatói karból), amit bizonyít, hogy a Műegyetemre érkezett meghívót ad acta tették azzal, hogy az intézmény az ügyben már többször kifejtette álláspontját.279 A kultusztárca 1917-ben küldte meg az összes magyar felsőoktatási intézményt a nők számára történő megnyitása tárgyában küldött leiratát, amelyet elsőként az osztályok, majd a Rektori és az Egyetemi Tanács vitatott meg, utóbbi összegezve az álláspontokat.280 Az 1917/18-as tanévet megnyitó beszédében Kürschák József rektor erre utalva úgy fogalmazott; „Magam is a nőt legszívesebben a családi körben látom, mint otthonának hivatott őrét és gondozóját, de ez a szempont nem lehet ma már irányadó. Ha a nőnek a legméltóbb és legboldogabb helyét nem tudjuk biztosítani, akkor nem szabad előle semmiféle olyan pályát elzárnunk, melyen testének és lelkének nagyobb kára nélkül hasznosan működhet.”261 A kérdés megoldásának kiindulópontjaként ekkor már azt vizsgálták, hogy az illető területen kínálkozik-e elegendő munkakör a nők szá-276 BMEL VIII. 3/a. 4. d. ET1912. június 10-i ülés, illetve VICZIÁN 67. 277 Kolozsváron például az 1916/17. tanévben, amikor a hallgatói létszám a mélypontjára, körülbelül ötödére csökkent, a beiratkozott 420 főből 112 nő volt (MINKER 82-84.). 278 „[...] az indulatoktól sem mentes nagygyűlésen a hallgatók és a tanárok jelentékeny része ellenezte a nők Műegyetemre történő beengedését, olykor olyan érvekkel is élve, minthogy a nők havi menzeszük miatt alkalmatlanok a kiegyensúlyozott munkavégzésre.” (Az egyetemi hallgatónők nagygyűlése. Magyarország 1915. december 7.9.). 279 BMEL VIII. 3/c. 47. d. RH19. t„ 2659/1915. sz. 280BMEL VIII. 3/b. 7. k. RT 1917. november 6-i ülés, 5. napirendi pont, ill. BMEL VTII. 3/a. 5. d. ET 1917. november 16-i ülés 151. napirendi pont. 2811917/18. tanévi Beszédek, 10. 114
