Batalka Krisztina: A Műegyetem az első világháborúban - A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 6. (Budapest, 2020)
3. EGYETEMFEJLESZTÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT
A Műegyetem az első világháborúban mára vagy sem. A források tanúsága szerint a Mérnöki és Építészi Osztály egyik osztályát sem kívánta a nők előtt megnyitni, Czakó Adolf építészprofesszor szerint ennek főleg az a magyarázata, hogy „a nők, amennyire alkalmasak lehetnek azokra a műszaki pályákra, amelyekhez nem kell oklevél, annyira nem valók oda, ahol oklevél kell. Ez sem a nőknek, sem a köznek nem érdeke.” A Gépészmérnöki Osztálynak elvileg nem volt észrevétele a nők felvétele ellen, de az engedély életbe léptetését arra az időre kívánták halasztani, amikor a hadbavonult hallgatók várható visszaözönlésével előállt egyébként is nehéz helyzet megoldódik. Felvetésük szerint a tervezett második műegyetem is elvonná a hallgatók egy részét, így maradna elegendő hely a nők befogadására. A Vegyészmérnöki és Egyetemes Osztály a vegyészmérnöki pálya megnyitását célszerűtlennek tartotta, de ahhoz szívesen hozzájárultak, hogy a vegyészi ismereteiket bővíteni szándékozó nők számára képzést biztosítsanak. Ezt a már említett módon látták megvalósíthatónak: a nők -tudományegyetemi hallgatóként - egyes tárgyakra a Műegyetemen is beiratkoznak, ahol - elegendő hely esetén - a laboratóriumi képzésben is részt vehetnek (a labordíjat természetesen a Műegyetemen befizetve). Többen az Egyetemes Osztály megnyitását javasolták a nők tudományos törekvéseinek kielégítésére, ám voltak, akik érthetetlennek tartották, hogy „ennek az osztálynak a keretében megengedik, hogy a nők bármely technikai osztályba tartozó tanulmányokat elvégezhessenek, ellenben a technikai osztályokba való beiratkozás, ahol ugyanezen tanulmányok alapján szigorlatot is tehetnének és oklevelet is szerezhetnének, már nincs megengedve számukra." Az újonnan megalakult Közgazdasági Osztály mondta ki egyhangúlag, hogy az egyéves tanfolyamát megnyitja az arra kvalifikált nők számára, de szemináriumi oktatást helyiség hiányában egyelőre csak korlátozott számbantudnak biztosítani. Ugyanakkor a szakosztály azt is jelezte, hogy a felvételi engedélyt csak akkor látnák szívesen törvényként is, ha a gyűjtött tapasztalatok igazolják annak célszerűségét. Az intézmény végül az Egyetemes Osztály és a Közgazdasági Osztály egyéves tanfolyamának megnyitását már most lehetségesnek tartotta, azonban a technikai osztályok megnyitásának eldöntésére haladékot kértek a kultusztárcától a helyiségek és a kellő tapasztalat hiányára hivatkozva. Az 1918. december 7-én kiadott kultuszminiszteri rendelet végül eltörölte a nőket sújtó utolsó egyetemi felvételi korlátozásokat, a Műegyetemet és a jogi egyetemet is megnyitva a nők előtt, akik így az 1918/19. máso-115
