M. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Osztály Kari tanácsülési jegyzőkönyvei, 1946-50

1950. november 20. (320-327)

az árát* asinosek ■ leg-enek, am technikailag jeg-z etkéezi t-áfifepgr szintén n*ra oldhat C aég, nort a hallgat“ Így tanul la -jobban*

\ íaod©ll*~í5s .'íImoktet tággal kaxkólat bán ©lkép8'.:lésu.n - az^hoijjr az olrtq ásnál pusztán tdrszenlólettel el nem sajátíthatú .se rí* set eket szétazedheto és ' ssz erakhat 4 kivitelben mutatnánk be a hallgat fonák, .' /pl, előgyállott -ok Ssssvs-íerel'ge/

e.?, ee oktatási rtéd igen őre ?r. .nyes lenne«

l Mavizsgiln feltett kíír&lséfc a Bstélumov ős hágyo:~. syos’ íkl&aási rendszerre, hőszigetelésre* téglafalak kés zit ésd eljárta ira» *trb, Vonatkostic és anyagsz 'ks%— lettel ’-apcííolatos oz-'mitási példákkal bővültek,

Cigi i'ibor tanár kérdésére vál -«sóivá közli, hogy *. sz^ványsssTkeaetek ismertet >

sáré minden esetben sor er l*

az ott ©lyr.tim],za b© kiílik* \ jfe ladat ok sé*

hez sz -ka égési dót ni n& énkor- bz ámítással határozzuk meg*

Az aiiyagtan 0« tárgyra vonatkozóan fe ltett kédés re rvála szólására Brets Gyula előedét k'hl fel«

Pados J jég zetkószitósre vonat 11 mutasson ar a,

, hogy ez &ny&G olyan nagy terjedelmű* bágy a már annyié nagymári^ I : vidított

Je gTseiveket nem áll médunhhín továsb töm riten: »

Breta gyula előadó t

Ismerteti az anyngta c* tázgy témák 'rét* "egeraliti, lágy'»zó > ide est.* tán esetleg a szabadba?, io folyhatna az oktatás*

árion v* tanár*

Felteszi a kérdést, nem lehetne-e aa any&gfcaa c* tárgy gyakorlatainak le folyt at ágára a talajtan i- és Ifclhailich-féle laboratóriumot igáry bevenni?

Gerendás rac;ji,elóadé:

A helyzetet általában pesszimistábban látja* Hiba volna nem számolni azzal a nehőz- aággel, amely a megnővek© ott liallí atéi létszám következtében hárul a tansaemélyaet- ro. Igen nagy hiányosság a hall®*- 'k rdazérÖl az, hogy még nem sajátítottál: el az előadások le jegyié sáxieic tudományát, ezért a tenulméjayi irodának már tett javaslatot péttarul ékörök naervozésíire, melyen a hallgatok Rzirduyu oktatására is lehetőség nyílna* Javasolja, hogy a. tm:& ’köröket ú.n* aszt&lyaac röeft szervezzék meg,/azaz a tanul ákörvuzető mint osztályfőnök, naplót ők • kartotékokat vt set a hallgatókr 1, eléhease tel Ükről, körülo'nyeikrő 1,tb* f amely módszerrel lehetővég válna még 4oo vág7 qrsriái több hallgató objektív mogbiráláöa is* oniosábban teli körvonalazni továbbá a tatérsegédek oktatási vonalon teljesítendő feladatait is, ßitvthogy' a tané rse'éd, ha nem is professzora, de a aa j őt tanulókörének 3.0 vagy több. tagjának tanára* Sem volna helyes a ssákmórikónt val 4 special!zálödás, hiszen, a tsaiflreeééáok kettő kJ. vétől-.ível még n«sr. tettek szert gyakorlati ismeretekre az életben, az é^itő- i árban.

A jegyzettel kapcsolatba véleménye az, hogy azt teljesen ábra nélkül ram célszeri kiadni* lismeri« hoy ennek meiy.ldása az-mos technikai teh •••aégbe tkozne, de az ábrák kiadásának elvi ellenzésével nem ért egyet, r.ert a.ok igenis az'liségesek*

SuLi^ß i íIjoi* ■fc&níSr •

A raj;í feladatok megoldása bizonyos szem^omtbél túlterheli a hallgatót "s sok eset* ben másolás.jellegeivé váll , minthogy a hallgató a ^érkézét lényegét még nem érti* Kevesli $ pen ezért a tanársegédi létszámét, mert. -ft 'tanársegédük ns» tudna: kellő időt 'szakítani arra, hogy a hallgatéktaű. együtt beszéljék át problémáikat.

üerondóc negh*előad, ?:

A ne Ül-ís éget abban látja, hogy u hallgat ók zöme nan tud rajzolni, ipuen e ért meg— besz-líéseket. folytat Satrdon tanárral á qSssaki rujzektatás Ó3?ass;&ának .növol 'se és »egreforniúlásVx • érddkébsn* Kindi;; na^' súlyt fektetett arrx, hogy a hallgatok csak olyan ssortenetet mjso janGk'm^y, nel^yél teljese;:. feisBt-cbafi. vajnfic*

Csonka tanár* •■*.

I>en nagy probléma a mognövekedett és jövőben még íiivekdő hallgdfc éi lót* a ám okozta nehézség, taelyrc felhívja a minimatérlun részéről megjelentek figyelmét, - Másrészt