M. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Kar tanácsülési jegyzőkönyvei, 1946-50

1948. június 25. (232-251)

3

rajzolás." Jegyzet műegyetemi hallgatók és műszaki középiskolások részére. — „Az akanthus.“ Stílustörténeti tanulmány. Kiadásra vár. — „Az

4

ókori építészet nyitott téralakításai.“ Kész kézirat, kiadásra vár.

Előadásai: „A budapesti új városháza elhelyezéséről.“ A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben, megjelent Értekezletek és Beszámolók. 1941. 2. fűz. — „A színházépítés jövője.“ Székesfővárosi Szabadegyetem, 1938. — „Korszerű szállodaépítésről.“ Az Idegenforgalmi és Közigazgatási Szaktanfolyamon 3 éven át, egy része megjelent a már említett kiadványban. — „Nemzeti vonások a magyar képzőművészetben.“ Petőfi Sándor népi kollégium. 1946. — „A Műegyetem szerepe a magyar életben.“ Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete felsőmagyarországi csoportjának miskolci ülésén, 1947. — „A mérnök szerepe társadalmunk fejlődésében.“ A Szombathelyi Műegyetemi Napok keretében. 1947 (két előadás). — „A magyar építészeti nemzetközi jellege.“ Jászberényi Népművelési Szabadegyetem, 1947. — „Bevezetés a képzőművészetekbe.“ — „Művészet, vagy mérnöki tudomány-e az építészet?“ —• „Az alkalmazott festészet.“ — „Az alkalmazott szobrászat.“ Előadás- sorozat a Budapesti Kisipari Szakszervezetben, folyamatban.

Nyelvismerete: olasz és német.

Külföldi tanulmányutak során az ösztöndíjjal Rómában töltött két éven kívül többször is volt Németországban, Ausztriában és Olaszországban.

Pfannl Egon, 37 éves, Budapesten született, nőtlen. A középiskolát és a fémipari szakiskolát Győrött végezte. Érettségi vizsgát a Werbőczy- gimnáziumban tett. Építészmérnöki tanulmányait 1941—42-ben végezte és oklevelét 1946-ban szerezte meg.

Az ostromot követő időben a Bp. XI. kér. elöljáróságnál kárfelvevő mérnöki minőségben működött, majd 1945. júniustól a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál a városrendezési és tervezési osztályon teljesített szolgálatot. A Tanács megszűnte óta a Székesfőváros III. ügyosztályának C csoportjában (városrendezés) dolgozik. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának igazoló bizottsága 1945-ben, 162. sz. alatt igazolta.

Önálló munkásságát kisrészben tervező építészi, de főként képzőművészeti téren (grafika) fejtette ki. Emlékműveket és portálokat tervezett. (Pl. Győr-i országzászló, Deák Ferenc Gyógyszertár, Bp.)

Mint grafikusművész a Székesfőváros tárlatain állandó kiállító. Jelűnek Gida-díj kitüntető elismerését nyerte annakidején.

Az ostrom után Budáról képsorozatot készített, — a főváros tragikus romos állapotáról, — melyet a Székesfőváros történeti múzeuma számára megvásárolt és jelenleg a Fővárosi Képtárban van. Ez a sorozat nagysikerű nyomtatott kiadásban is megjelent. A londoni Studio közlésre megszerezte magának. A Magyar Építőművészek Szövetsége 1946-ban építészeti díját a „Buda ostrom után“ című rajzsorozatának ítélte oda. A Parlamenti múzeumban az Országházáról készített rajzaival szerepel. Tervezési munkák, vagyis épülettervek igényes távlati képeinek megrajzolásában elismert tekintély.