A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyve 1999-2000

Nyugállományba vonultak

vállalt számos ipari ventilátorfajta tervezésében és alkalmazás-orientált á- ramlástechnikai vizsgálatában. Jelentősen hozzájárult az axiálventilátorok- hoz kapcsolódó méréstechnika fejlesztéséhez. Vezetésével a kutatócsoport létrehozott, felműszerezett és ma is működtet egy automatikus jelleggörbe- és hatásfokmérésre alkalmas csőventilátor-mérőhelyet. Az axiális ventilátor­kutatás témájában több OTKA projekt témavezetője volt, a nagy fajla­gos légtechnikai teljesítményű axiálgépek tervezési módszerének továbbfej­lesztése témájában. Az OTKA projektek során a csőventilátor-mérőhely kiegészült a lézer Doppler anemometria korszerű sebességtér-mérési eszközei­vel. Az axiálventilátor-kutatás az OTKA támogatásával és Dr. Bencze Fe­renc vezetésével a mai napig folyik. A kutatási téma nemzetközi beágya­zottságát igazolja, hogy Dr. Bencze Ferenc irányításával a Budapest Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszéke olasz, osztrák és német axiálgép-kutatócsoportokkal tart fenn munkakapcsolatot TéT kor­mányközi kutatás-fejlesztési programok keretében. Dr. Bencze Ferenc számos tudományos diákköri dolgozat, diplomaterv és sikeresen megvédett doktori disszertációk témavezetője volt. Kiemelkedő szerepet vállalt az Áramlástan, Áramlástechnikai gépek és Gázdinamika tématerületek oktatásában. Ok­tatási és tudományos munkájáért 1997-ben a Magyar Felsőoktatásért Em­lékéremben, 1999-ben József Nádor Emlékéremben részesült. Dr. Fenichel László Dr. Fenichel László Budapesten érettségizett az I. István Gimnáziumban. Vegyészmérnöki oklevelet 1957-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyete­men, azóta dolgozik a szerves Kémiai Technológia Tanszéken. Kidolgozta és előadta a Növényvédő- és irtószerek, valamint a Gyógyszerkémiai alap­folyamatok című tantárgyakat, előadója volt a Munkavédelem c. tárgynak. Hosszú ideig vezette a Szerves Vegyipari Alapfolyamatok laboratóriumi gya­korlatokat. 1980 óta munkavédelmi szakmérnök. Előadásokat tartott a BME Továbbképző Intézetében, részt vett a szakmérnök-képzésben. 1965-ben mű­szaki doktor (Lewis-savas katalizált nitrálás), 1976-ban a kémiai tudományok kandidátusa (Lewis-savas komplexek szerepe néhány BF3-dal, TiC14-dal és TiBr4-dal katalizált reakcióban). További kutatási témája: cukoralapú ko­ronaéterek szintézise és alkalmazása fázistranszfer katalizátorként sztereosze- lektív reakciókban. Mindezek eredménye 48 közlemény, szabadalom, jegy­zet, könyv és könyvrészlet szerzősége ill. társszerzősége. 1994-ben nyugál­lományba vonult, de kutatómunkáját 1996-ig folytatta, az oktatásban ma is részt vesz. 1994-1998 között környezetvédelemmel foglalkozott. 56

Next

/
Thumbnails
Contents