A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1998-1999
In Memoriam
43 mindegyike büszkén vallja magát Káldor professzor úr tanítványának. Tanítványainak sora halálával sem szakadt meg, hiszen könyveit - a Verő Józseffel közösen írt Fémtant (1977) és a Vasötvözetek fémtanát (1966-ban először, és utána még háromszor került kiadásra), valamint a Bevezetés a fizikai metallurgiába (1990) címűt - még hosszú ideig fogják a mindenkori hallgatók forgatni és belőlük elsajátítani a fémtan, a fizika metallurgia alapvető ismereteit. Nyugdíjazása, 1991. január 1-je után a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosipari Anyagtechnológia Tanszékén tudományos tanácsadó volt, az BME-n és az ELTE TTK-n óraadói minőségben tartott fémtani, fizikai metallurgiai előadásokat. Dr. Káldor Mihály 1948 óta volt hűséges tagja az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek, ezen belül is a vaskohászati szakosztálynak. A szakmai rendezvényeken való részvételével, a Kohászat c. folyóirat hasábjain megjelent nagyszámú dolgozatával maga választotta küldetést igyekezett minél tökéletesebben teljesíteni: mindazt a szakmai ismeretet, amelyet elődeitől örökölt, majd évtizedekig tartó aprólékos munkával továbbfejlesztett, továbbadni a fiatalságnak úgy, hogy higgyenek a tudás, a szakmai összetartás és a humánus emberi magatartás sorsokat formáló erejében. A pályán elindított tanítványainak sorsát mindvégig nagy figyelemmel kísérte, különösen nagy munkát vállalt a tudományos minősítés folyamatában. A szó igaz értelmében tanítómester volt. Minden közszereplés alkalmával kiállt a magyar, és ezen belül a magyar műszaki nyelv ápolása ügyében. A fémtan, a fizikai metallurgia egészét tudta hallgatóinak, munkatársainak közvetíteni, átadni azt, amire nekik van szükségük, alázattal lemondva ezzel akár az egyéni érvényesülés egyes momentumairól is. Vállalt hivatása iránti alázatát mi sem bizonyítja jobban, mint az a Tőle gyakran hallott tanács: ne azt oktasd, amit tudsz, hanem azt, amire a hallgatónak szüksége van. Fogékony, érzékeny volt az újra, és rendelkezett azzal a kevesek által birtokolt képességgel, hogy ismereteit közvetíteni is tudta a tudásra vágyóknak. De nem csak ismeretet közölt, hanem a szakma iránti szeretet csíráit is elültette bennük, és saját példájával felkeltette az általános műveltség iránti igényt is. Szakmai és oktatói tevékenységének eredményeit a Verő József-emlékérem és a tiszteletbeli doktori cím adományozásával ismerte el az alma mater. Káldor professzor minden bizonnyal azok közé tartozott, akik többet adtak annak a szakmai közösségnek, amelyhez tartozónak vallották, - és joggal vallhatták - magukat, mint amennyit kaptak. Tudva tudjuk, hogy csak az hal meg, akit elfelejtenek. Káldor Mihály professzor szelleme és szellemisége alkotásaiban és tanítványai munkájában tovább él.
