A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1993-1994
Az 1993/94. tanév munkájának értékelése
krediirendszerű képzésben szerzett tapasztalatok alapján kell az ehhez kapcsolódó órarendkészítés és intelligens teremnyilvántartás lehetőségeit vizsgálni, illetve folyamatosan kialakítani a számítógépes hallgatói nyilvántartással Összhangban álló, órarendkészítést támogató és intelligens teremnyilvántartó programot. Ugyancsak az előző tanévben merült fel a kreditrendszerű képzés, illetve a teremnyilvántartás kapcsán a kiscsoportos oktatás kérdésével való foglalkozás igénye. Mivel a karok véleménye eltérő volt a tanulóköri struktúra megszüntetése, a kiscsoportos oktatás szerepének csökkentése tekintetében, az Egyetemi Tanács még 1993 júniusában az oktatási rektorhelyettes vezetésével működő karközi bizottság feladatává tette e kérdés megvitatását. Az eredményről készült beszámolót a Tanács 1994 februárjában hallgatta meg. Ennek eredményeként úgy határozott, hogy a karok között még mindig meglévő véleménykülönbség miatt a kiscsoportos oktatás csökkentésének lehetőségeit, előnyeit, hátrányait kari oktatói értekezleteken kell megvitatni, és törekedni kell az új oktatási formának megfelelő kísérletek lefolytatására. Ha azonban a karok valamely tárgy kiscsoportos foglalkozásainak megszüntetése mellett döntenek, növelniük kell a hallgatók számára biztosított konzultációs lehetőségeket. Ezzel együtt kell felmérni, hogy a hallgatók önálló felkészülésének megkönnyítése érdekében milyen gyakorlati jegyzetek átdolgozása válik szükségessé. A kiscsoportos oktatás csökkenése, valamint a különböző okokból /nyelvi képzés, Nemzetközi Középiskola, másoddiplomás képzés beindulása stb./ meg- növekedeít teremigény miatt szükségessé vált a teremgazdálkodás felülvizsgálata. E témával mind az Egyetemi, mind a Rektori Tanács foglalkozott Határozat született arról, hogy az igényelt termek tényleges foglaltságát fokozottabban kell ellenőrizni. Ugyanakkor ki kell dolgozni egy olyan ösztönző módszert, amellyel a termek racionális kihasználtsága növelhető. A jövőben félévenként kell felmérni a karok teremigényének megváltozását. Az 1992-ben bevezetett új jegyzetellátási rendszer, a Műegyetemi Kiadó létrehozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A Kiadó képes a jegyzetigények kielégítésére, új jegyzetek megfelelő minőségű kiadásra. Az 1993/94-es tanévben a jegyzetírással és a kiadással kapcsolatos Tájékoztatóban megadott szabályokban és ajánlásokban az előző év tapasztalatai alapján csak kismértékű módosításokat kellett végrehajtani. 1994. február óta a hallgatók a Jegyzetboltban történő vásárláskor csak az önköltségi ár 40%-át fizetik a korábbi 50% helyett. A jegyzetek szerzőinek és előállításának díjai viszont megemelkedtek. A jegyzeteladás egyszerűsítésével pedig sikerült a vásárlások döntő többségét két hét alatt lebonyolítani. A kreditrendszer szellemével összhangban az a szabályozás született, hogy minden hallgató 10 féléven keresztül veheti igénybe a jegyzetdotációt. Az Egyetemi Tanács még 1989 tavaszán olyan határozatot hozott, hogy az 1989 őszén tanulmányaikat megkezdő hallgatók számába az államvizsga feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Ez a követelmény bekerült a BME Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatába (28.§ /4/ pont). Ezt követően Egyetemünk kérte és megkapta az állami nyelvvizsgáztatás jogát. A Rektori Tanács szeptemberi 16
