A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1984-1985, 1. kötet

In Memoriam

1957-től a Budapesti Műszaki Egyetemen meghívott előadó, majd 1959-től a BME Villamosművek Tanszéken tanszékvezető egyetemi tanár. 1967- 73 között a Villamosmémö- ki Kar dékánja volt, 1970 óta, haláláig a BME Erősáramú Intézet igazgatója.

1953-ban lett a műszaki tudományok kandidátusa, 1957-től a műszaki tudományok doktora, 1967 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1976 óta rendes tagja volt. 1980 óta a MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke volt.

1985 óta a CIGRÉ Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, majd 1980 óta az Adminisztratív Tanács és a 37. Munkabizottság tagja volt.

Szakmai tevékenysége az erősáramú iparág számos területére kiterjedt, és mint témavezető, az egyetemen folyó számos iparági kutatómunkának irányítását végezte. Vezetése alatt kerültek kifejlesztésre és alkalmazásra a hálózatok elektromágneses tranziens jelenségeinek vizsgálatára alkalmas számítógépes modellek éppúgy, mint háromfázisú tranziens távvezetéki kiaminta-modell. Erőművi, elosztóhálózati, ipartelepi méréseken alapuló elektromechanikai tranziens analóg és digitális számitógépes szimulációk kifejlesztésére és alkalmazására is sor került vezetése alatt. Közreműködött a szovjet-magyar timföld- alumínium egyezmény kidolgozásában és a 750kV-os szovjet-magyar távvezeték létesítésével, üzembehelyezésével s üzemeltetésével kapcsolatos különböző kutatómunkákban. Egyetemi előadásaiban széleskörűen támaszkodott az ipar területén szerzett tapasztalatokra.

Egyedül és munkatársakkal számos magyar és idegen nyelvű publikáció fűződik nevéhez. Legjelentősebb művei a mérnökképzésben és továbbképzésben meghatározó szerepű, enciklopédikus jellegű, többkötetes Villamosművek, valamint Villámosenergia-rendszerek című könyvek.

1973-ban a villám osenergia-rendszerek területén végzett tevékenységéért Állami Dijat kaptt.

49