A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1984-1985, 1. kötet
Az 1984/85. tanév története
Lényeges változás történt a szakmémökképzésben is. A képzés 1981-85. évi eredményeinek és tapasztalatainak összegezése, a továbbfejlesztés új útjainak kijelölése még az Egyetemi Tanács 1984. március 12-iülésén megtörtént. Határozat született a szakmérnöki óradíjak 1986-tól kezdődő megszüntetéséről, elfogadták az 1986-90-ig terjedő szakmérnök- képzési terv alapját képező irányelveket és kijelölték az elvégzendő feladatokat. Ezt követően jelent meg a 13/1984. /VII.25./ MM sz. rendelet, mely szerint az esti és levelező tagozaton folyó szakmérnök-, illetve gazdasági mérnökképzésben való részvétel önköltséges. E rendelet alapján — figyelembe véve az Egyetemi Tanács vonatkozó határozatait és az önköltséges képzés egyes gazdasági kérdéseiről szóló minisztériumi utasítás tervezetét — a rektor szabályozta a tandíjak megállapítását. A szabályozás célja, hogy a tandíjak nagysága ne élje el a képzés jövőjét befolyásoló, non kívánatos szintet. A karok kidolgozták az 1986-tól indítandó szakmérnökképzés struktúráját, az új tantervek elkészítésének elveit és módszereit, majd további egyeztető munka vált szükségessé az önköltséges szakmémökképzés 1985. februári beindítása, illetve az új ötéves kari képzési tervek ezen szempontokat is figyelembe vevő véglegesítése érdekében. A karok az 1981-85. évi szakmérnökképzési tervben az irányelveknek megfelelően már jelentősen csökkentették a szakmérnöki szakok számát és módosították az ágazatok rendszerét is. A megszüntetett szakok többnyire ágazatokká váltak, a korábbi ágazatokat pedig összevonták. így mind a szakok, mind az ágazatok száma jelentősen csökkent. Ugyanakkor nőtt a graduális szakok elnevezését tükröző, időtálló szak-elnevezések száma. Az Egyetemi Tanács 1985. március 11-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a szakmérnökképzés 1986-1990. évi új ötéves tervét. Az új ötéves képzési terv, hasznosítva az eddigi tapasztalatokat, figyelemre méltó fejlesztési törekvéseket igyekszik megvalósítani. A terv nem jelent olyan merev keretet, amely kizárná vagy akadályozná az időben változó igényekhez való alkalmazkodást, a később jelentkező új szakmémökképzési feladatok teljesítését. A szakmérnökképzésnek, mint oklevéllel záruló szintemelő posztgraduális képzésnek egyre inkább meg kell felelnie annak a célnak, hogy a mérnököket felkészítse a jelentős műszaki-tudományos apparátust igénylő kutatás-fejlesztési, tervezési, technológiai stb. ‘Madatok magas színvonalú, hatékony megoldására. A szakmémökképzés korszerűsített tantervi irányelveit a karok már e cél szem előtt tartásával dolgozták ki. Egyik új jellemzője az irányelveknek az idegen nyelvi képzés szélesítésére való törekvés, egyes témakörök idegen nyelven való előadásának bevezetése, Egyetemünk nemzetközi kapcsolatainak eddigieknél nagyobb mértékű igénybevétele a szakmérnökképzés érdekében /vendégoktatók, meghívása, tanulmányutak szervezése/. A tantervekben az eddiginél nagyobb szerepet kapott az irányított egyéni munka, a gyakorlati alkotó tevékenység, esetenként az előadások helyetti konzultációval segített szakirodalom-feldolgozás és a laboratóriumi munka. 15
