A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1983-1984, 1. kötet

In memoriam

Dr. TÖRÖK GÁBOR 1942-1983 18 éven keresztül, azóta, hogy 1965-ben kitünteté­ses vegyészmérnöki oklevelet szerzett, a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának volt megbecsült, sokra hivatott kutatója. 1969-ben szer­zett műszaki doktori oklevelet, 1978-ban a kémiai tudományok kandidátusa lett, aktív tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia több munkabizott­ságának. Tudományos munkásságának eredményeit számos közlemény és szabadalom őrzi. Hazai és nem­zetközi sikerekben nem szűkölködött, bár fájdalma­san rövidnek bizonyult tudományos pályafutása so­rán hosszú időt töltött Karlsruhe-ben, Európa egyik vezető nukleáris központjában, ahonnan mindig ki- szélesedett látókörrel és új ismeretekkel gazdagodva tért haza. Határtalan energiával fárado­zott azon, hogy ezeket az ismereteket a hazai tudományos és műszaki élet közkicsévé tegye. Munkája - amely egyben hivatása és szenvedélye volt - kiemelkedő példája marad annak, amit komplex mérnöki szemléletnek, állandó szakadatlan önképzésnek, produktivitásra való törekvésnek és rendkívül nagyfokú igényességnek neveznek. Igényes volt munkatársaival szemben is, de elsősorban és mindenk előtt saját magával szemben. Invenciózus mérnök volt, kiváló radiokémikus és méréstechnikus, aki időben felismerte, hogy ennek a területnek a korszerű műveléséhez alapos elektronikai és számítástechnikai ismeretek is szükségesek. Ő mindezeket az ismereteket szívós önképzéssel meg is szerezte, sőt újabban közgazdasági ta­nulmányokba kezdett, mondván, hogy ma már a jó mérnöki munkához elengedhetetlenek a közgazdasági ismeretek, a gazdasági szemlélet. Nemcsak németül beszélt anyanyelvi szin­ten, de ugyanígy tudott angolul is, holott angolszász nyelvterületen soha nem élt. És az el­mondottak még mindig csak igen kis részét mutatják be sokoldalú tudásának, aktivitásának, sokszínű egyéniségének. 69

Next

/
Thumbnails
Contents