A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1982-1983, 1. kötet
Az 1982/83. tanév története
Nevelőmunkánk fontos területei a kollégiumok. Az elmúlt években kollégiumi ellátottságunk lényegesen javult és vele javultak nevelőmunkánk feltételei is. Kollégiumaink többségében a karok irányító, segítő tevékenységének is köszönhetően jó munka folyik. Ennek elismerése, hogy harmadikként a Vegyészmérnöki Kar Martos Flóra Kollégiuma is elnyerte a Kiváló Kollégium címet. A következő évek feladata, hogy a nevelőmunka feltételei ne romoljanak, a kollégiumok üzemeltetése, karbantartása, felújítása és felszerelése megfelelő legyen. Ezen kérdésekkel a Rektori Tanács külön napirendként is foglalkozott. Sokat tesznek kollégiumaink a hallgatók kultúrális nevelése érdekében is. Ebben az évben a Martos Flóra Kollégium kultúrális kollégiumi tanárának munkába állásával befejeződött a kultúrális kollégiumi tanári hálózat kiépítése. Bár a kollégiumok közművelődési munkájában vannak tisztázatlan kérdések, örvendetesen nagyszámú közösség vesz részt a sokszínű,gazdag — s a kollégiumok falain túl is méltán figyelmet keltő — közművelődési programok kialakításában. Itt említést kíván a dolgozók körében végzett közművelődési munka is. Ezt a Szakszervezeti Bizottság a hagyományos módon /nőnap, gyermeknap, télapó, nyugdíjas rendezvények stb./ eredményesen szervezte. Uj kezdeményezés a szocialista brigádok kirándulásainak, múzeum-látogatásainak támogatása. Előrelépés történt a balatonfüredi nyári programok területén is. A problematikussá vált közönségszervezés kérdését a tanév folyamán nem sikerült megnyugtató módon rendezni. Nevelési szempontból fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink a kötelező mezőgazdasági munkában tisztességesen helytálljanak. Az elmúlt évben a munkában résztvevők döntő többségének teljesítményével elégedettek lehettünk, ugyanakkor kis számban voltak olyan hallgatói csoportok, amelyek munkájuk minőségével és mennyiségével messze elmaradtak társaiktól. Kis mértékben, elsősorban szervezési okból nőtt a munkából távolmaradók száma is. A mezőgazdasági munka szervezésének feltételei a következő évtől megváltoznak, mivel a Szamosmenti Állami Tangazdaság csak hallgatóink felére tart igényt. Emiatt szükségessé vált a munka karonkénti szervezése. A nappali tagozatos képzés fejlesztése, az itt tanuló hallgatók oktatása és nevelése mellett, társadalmi és népgazdasági jelentőségének megfelelően nagy figyelmet fordítottunk az esti-levelező oktatásra és posztgraduális képzésre is. Az esti—levelező oktatás fejlesztésének vizsgálatára a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó határozatok is köteleztek bennünket, de a kérdés átfogó elemzése a kialakult helyzet miatt sem válhatott tovább. A képzésre érettségivel jelentkezők száma az utóbbi években rohamosan csökkent, az 1982-es évben mindössze 98 fő került be felvételi vizsga révén az Egyetemre, miközben a felvételi pontszámok messze elmaradtak a nappali tagozatra felvett hallgatók pontszámától. /A felsőfokú végzettséggel jelentkezők száma ugyanakkor növekedik./ Az esti—levelező tagozaton az alacsony pontszámmal felvett hallgatók mintegy 70 %?aki- marad az Egyetemről. A műszaki főiskolák esti—levelező tagozataira jelentkezők száma 20
