A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1982-1983, 1. kötet
Az 1982/83. tanév története
ugyanakkor sokszorosa volt az Egyetemre jelentkezettekének. Az Egyetemi Tanács határozata, miszerint Egyetemünk 1984/85-től csak a második lépcsőben képez mérnököket az esti—levelező tagozaton, a tények számbavételén alapult. Feladatunk e téren a beiskolázás feltételeinek szabályozása úgy, hogy a feltételek között a főiskolai eredmények mellett az Egyetemen tett vizsgáknak is szerepet kell kapniok. A 4-7 féléves képzés szervezése, szabályozása a Művelődési Minisztériummá váó közös gondolkodás során lehetséges. Az e- gyetemi áláspontnak az Egyetemi Tanács határozata szellemében váó kiáakítására bizottság áakult. A karok áttekintették a szakirányú főiskolák körét és javaslatokat dolgoztak ki a beiskolázási feltételekre. A Tanács határozatát a Minisztérium olyképpen hagyta jóvá, hogy a teljes idejű /6 éves/ esti—levelező képzés csak akkor szüneteltethető, ha nincs kellő számban és kellő szinten megfelelt pályázó. A felsőoktatás fejlesztésére vonatkozó határozatokká kapcsolatos intézkedés terv előírta számunkra a posztgraduális képzés áttekintését. A kérdéskör vizsgálatát nem kellett élőről kezdenünk, mivel Egyetemünkön az elmúlt években már kiáakult a továbbfejlesztés koncepciója, így feladatunk a teendők újra gondolása, rendszerezése volt. A képzés rövid- és hosszútávú feladatának meghátárazásává az Egyetemi Tanács foglákozott és határozatot hozott a korszerűsítő képzés bevezetésének előkészítésére, a nappái tagozatos szakmérnökképzés lehetőségének karonkénti vizsgálatára, a gazdasági és a szakmémökképzés célszerűbb időbeosztásának, módszereinek kiáakítására, váamint az egyéni munkán áapuló képzés részarányának növelésére. Az Egyetemi Tanács megerősítette a karok szerepét és felelősségét a továbbképző intézeti tanfolyami képzésben. A határozatokká kapcsolatos intézkedések kidolgozására bizottságot hoztunk létre. Az Egyetem hatáskörét megháadó kérdéseket továbbítottuk főhatóságunkhoz, ajánlást téve azok megoldására. A bizottság megvizsgáta a korszerűsítő képzéssel kapcsolatos kari munkák, váamint a nappái szakmémökképzés kari bevezetésének helyzetét. 1984-től a Köáekedésmémöki Kar kivételével minden karon megindul a korszerűsítő képzés. A nappái szakmérnökképzés bevezetéséhez még tisztázni kell a TMB átá meghirdetett kutatóképzés és a nappái szakmérnökképzés viszonyát, anná is inkább, mivel a Villámoanémold Kar után az Építőmérnöki és a Gépészmérnöki Kar is tervezi nappái szakmémökképzés megindítását. Tudományos kutatómunka, ipari kapcsolatok A tanévben tervszerűen folyt az Egyetem középtávú kutatási tervében elfogadott 213 téma, váamint a 17 kiemelt témakörhöz tartozó témák kutatása, annak ellenére, hogy a műszer- és ákatrészbeszerzést számos akadáy nehezítette. Az állami megbízásos kutatási pályázat útján elnyert 62 kutatási téma beruházási előirányzatára - beleértve apályázatok dollárhátterű gép- és műszerbeszerzési kereteit is — a rendelések feladása megtörtént, visz- szágazolásuk folyamatos. A TPB 300/2/1981. sz. határozata áapján meghirdette ’’Intézményi műszerálomány és méréstechnikai szolgátatás fejlesztése” páyázaton a benyújtott 13-ból 12 egyetemi szintű páyázatunkat fogadták el, mintegy 50 millió forint értékben. A műszerrendelések itt is megtörténtek. A tanévben növekedett a kutatási-együttműködé21
