A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1982-1983, 1. kötet
Az 1982/83. tanév története
technológia szak helyébe 1983 szeptemberétől Mikroelektronikai és technológiai szak lépjen — az Egyetemi Tanács elfogadta azzal, hogy mind az ”A” oktatási forma képzési célkitűzéséhez, mind az új szakhoz kérni kell a Minisztérium jóváhagyását. A jóváhagyás megtörtént. A Közlekedésmérnöki Kar 1978/79. tanévben bevezetett tanterv lehetővé teszi, hogy a hallgatók bizonyos tanulmányok folytatása után megszerezzék azokat az ismereteket és készségeket, amelyek alapul szolgálhatnak az üzemmérnöki oklevél megszerzéséhez. Ebben ben a tanévben a Kar kidolgozta és az Egyetemi Tanács el is fogadta a járműgépész üzemmérnök oklevél megszerzésének feltételeit. A KOE-hez tartozó oktatási szervezeti egységek a karok tantervkorszerűsítő munkájában való részvétel mellett, azzal összhangban dolgoztak saját fejlesztési feladataik teljesítésén. Külön említést kívánnak a Fizikai Intézet új pedagógiai módszerek bevezetésére irányuló törekvései és a Marxizmus-Leninizmus Intézetnek az egység profiljába tartozó tantárgyak oktatásának integrációja érdekében végzett munkája. A Nyelvi Intézet megkezdte a nyelv- oktatás korszerűsítésére hozott határozatok végrehajtását. Az intézkedési terv értelmében foglalkoznunk kellett a képzési idő felosztásával, a termelési gyakorlatokkal és a kiváló hallgatókkal való foglalkozás helyzetével is. Az Egyetemi Tanács februárban tárgyalta meg ”A tanulmányi idő felosztás^, a nappali oktatás szervezeti kérdései” című előterjesztést. Ebben megfogalmazásra kerültek azon elvek, amelyeket a vitában elhangzottakat is figyelembe véve már a következő tanév időbeosztásánál is alkalmazni kellett. Elfogadást nyert, hogy az egyetemi oktatás szemeszter jellegét célszerű fenntartani, külön választva a szorgalmi és vizsgaidőszakot, miközben egyes tárgyakból fakultatív részvizsgákat lehet tartani. Mindkét félévben meg kell lenni a 14 hetes tanítási hétnek úgy, hogy a hét minden munkanapjából /szünetekkel, mezőgazdasági munkával való csökkentés után is/ legyen 14 tanítási nap. A vizsgaidőszak tényleges hossza 4-6 hét lehet. Rektori Tanács foglalkozott a hallgatók üzemi szakmai gyakorlatának kérdésével. Az itt hozott határozat a gyakorlatok szervezésének, programjának, tematikájának konkrét vizsgálatát a karok feladatává tette azzal, hogy a gyakorlatok ossz időtartama maximum 12 hét legyen, úgy, hogy egy-egy tanév után a 4 hetet ne lépje túl. Növelni kell a termelési gyakorlatok hatékonyságát. Az alsó évfolyamokon az un. tematikus gyakorlatok szervezésével, felsőbb évfolyamon pedig a hallgatók irányított munkavállalásával /vállalati érdekeltség növelésével/lehet jobb eredményeket elérni. A kiváló hallgatókkal való foglalkozásra a karok dolgoztak ki javaslatokat. A karok egy része az eddig kialakult formák jobb kihasználásában látja a megoldást. Ilyenek: a TDK munka, hallgatói tervpályázati rendszer bevezetése, a hallgatók bevonása a KK munkába, 18
