A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1982-1983, 1. kötet
Az 1982/83. tanév története
amelynek célja az Egyetem távlati fejlesztési tervének kidolgozása. A Tanács által elfogadott ütemterv rögzíti a célhoz vezető út állomásait, nevezetesen azokat a fórumokat, illetve időpontokat, ahol, illetve amikor az oktatók, a dolgozókés a hallgatók közvetlenül vagy képviselőik útján kifejthetik álláspontjukat az utóbbi 10 év korszerűsítési munkáiról, eredményeiről és a fejlesztés ezekre alapozott jövőbeni útjáról. Ezzel az ütemtervvel kezdődik munkatervünk ”Az 1983/84. tanév fő feladatai” című II. fejezete. Oktató—nevelő munka Az 1982/83-as tanévben a különböző oktatási formában 10.037 hallgató tanult. Az I. félévi vizsgaköteles nappali tagozatos hallgatók száma /okleveles és üzemmérnök/ 6567, az esti—levelező tagozatos hallgatóké 1402 volt. A szakmérnöki szakokon 964 fő, a gazdasá gimémök szakokon 450 fő volt a vizsgakötelesek száma, a műszaki pedagógusképzésben 654 fő vett részt. Az okleveles képzésben a vizsgaköteles nappali tagozatos hallgatók szá ma 120 fővel, az esti-levelező hallgatók száma 137 fővel csökkent. Az előző tanévi mintegy 11.000-ről kereken 10.200-ra csökkent a továbbképző intézeti tanfolyamokon résztvevők létszáma, akik közül azonban jóval többen vizsgáznak, mint korábban. A nappali tagozatos hallgatók tanulmányi eredménye hasonló volt az elmúlt évekéhez. Az összes nappali tagozatos hallgató 46,5 %-a ért el legalább jó /3,5o/ feletti eredményt. Az esti—levelező tagozaton 5 %-kal nőtt a 3,5o feletti eredményt elérők aránya és messze elmaradva a nappali tagozattól 27,5 %-ot tesz ki. Az 5 %-os javulásban szerepe volt a már említett létszámcsökkenésnek, valamint annak, hogy a korábbinál nagyobb a másoddiplomások aránya. Több éves stagnálás, illetve csökkenés után még 1981-ben növekedni kezdett a felvételre jelentkezők létszáma. A növekedés folytatódott 1982-ben, amikor is az előző évinél 153- mal többen, 2303-an jelentkeztek Egyetemünk nappali tagozatára. A felvételi eljárásban minden karon bevezették az összevont szakközépiskolai érettségi—felvételi vizsgát. Oktatóink 45 különböző szakközépiskolában vettek részt érettségi elnökként vagy vizsgabizottsági tagként az érettségi vizsgákon, és mintegy 350 pályázó az összevont vizsgán szerzett érdemjegyek alapján került elbírálásra. Az összevont vizsgákkal kapcsolatos tapasztalatok nem voltak jók, ezért a jövőben az okleveles mérnökképzésre való felvételnél nem kell ezt a rendszert alkalmazni. Az 1982. évi felvételi vizsgákon a jelöltek jól szerepeltek, a karokon az utóbbi években most volt a legmagasabb a felvételi ponthatár. Az esti—levelező tagozatra jelentkezők között csökkent a csak érettségivel rendelkezők aránya. Az I. évfolyamra felvett 191 fő közül 93 rendelkezett már felsőfokú végzettséggel. A tanév során fontos feladatunk volt az 1983-tól bevezetendő új felvételi rendszerre való felkészülés. Az 1982-ben folytatott kísérletekből, az 1983 januárjában a külföldi egyetemekre jelentkezők részére tartott felvételi vizsgák tapasztalataiból arra következtetünk, hogy az új pontozási rendszerrel is jól meg tudjuk oldani feladatainkat. 16
