A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1979-1980
Az 1979/80. tanév története
zett tapasztalatok alapján a Tanács foglalkozott az új oktatási rend módosításával. Megerősítette, hogy a szorgalmi időszak 16, a vizsgaidőszak 5 hétből áll. Ugyanakkor a karokra bízta, hogy milyen mértékben tartanak évközi vizsgákat. A teremhiány némi csökkenése lehetővé tette heti átlagban a 30 órás oktatást. Az óraszám növelést elsősorban a törtóraszámok megszűntetésére kell felhasználni. Az elmúlt tanévben új tanterv bevezetésére nem került sor. Egyetemszerte nagy várakozás előzi meg a felsőoktatás továbbfejlesztésére vonatkozó felsőbb határozatok megjelenését. A karok tan tervkorszerűsítési munkákkal, tapasztalatok gyűjtésével igyekeztek felkészülni a jövőbeni feladatokra. A marxizmus-leninizmus tárgyak új tantervi struktúrája minden karon bizonyos átcsoportosítást igényelt. A Gépészmérnöki Karon ebben az évben végzett a reform tanterv szerint oktatott első évfolyam. A Vegyészmérnöki Kar tantervi irányelvei még mindig nem jelentek meg. A Kar azonban megvizsgálta eddigi oktatási tapasztalatait és új tantervet teijesztett az Egyetemi Tanács elé. Az 1980/81. tanév első félévében a Tanács által jóváhagyott új tanterv szerint kívánja a Kar az oktatást megkezdeni. A Közlekedésmérnöki Kar tovább folytatta egy-egy szaktárgynak az alsóbb évfolyamokra helyezését. Az Egyetemi Tanács az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére foglalkozott a mérnök-szakfordító és a munkapszichológus képzés tantervével és elfogadta azokat. Az előbbi képzés a nappali tagozaton, az utóbbi a postgraduális képzés keretében valósulna meg. Ugyancsak megvizsgálta az Egyetemi Tanács a szervezési és vezetési ismeretek oktatásának kérdéseit és megállapította, hogy a képzés rendben folyik. A Rektori Tanács értékelte az 1978-ban hozott ilyen tárgyú határozatok alapján folyó nyelvoktatási kísérletek tapasztalatait és kimondta, hogy a kísérleteket folytatni kell, súlyt helyezve a módszerek fejlesztésére, illetve a módszertani tapasztalatok gyűjtésére. Oktatásmódszertani munkánkban jelentős esemény volt a II. Műszaki Felsőoktatási Konferencia megrendezése Egyetemünkön. A kétnapos konferencia szekció ülésein 54 előadás hangzott el. A módszertani kezdeményezések közül említést kíván, hogy a Gépészmérnöki Kar kísérletet tett az államvizsgák két részben való lebonyolítására, szétválasztva a vizsgákat diploma védéstől. (A módszer hasonló az Építészmérnöki Kar által követett eljárásához.) A Közlekedésmérnöki Kar legfontosabb kezdeményezése a koncentrált rajztermi foglalkozások megszervezése volt. A karok erőfeszítéseket tettek a hallgatók órarenden kívüli idejének megszervezésére. A Gépészmérnöki Kar irányelvként a heti 55-60 óra munkaidőt fogadta el, és ennek megfelelően csoportosította a feladatokat. A Villamosmérnöki Kar a félévi részvizsgák, zárthelyik, feladatok együttes számát 10-ben maximálta és a ráfordítandó otthoni időt — a rendelkezésre álló teljes otthoni idő felében — 120-130 órában állapította meg. A felszabaduló időt folyamatos tanulásra, TDK munkára kívánjuk fordítani. 12
