A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1977-1978

In memoriam

Dr. GILLEMOT LÁSZLÓ 1912- 1977 Dr. Gillemot László akadémikus 1977. augusztus 20-án bekövetkezett halála érzékeny veszteséget je­lent a Magyar Tudományos Akadémiának és a Mű­szaki Tudományok Osztályának. Vele a magyar és a nemzetközi műszaki tudomány fáradhatatlan és gondolatokban gazdag tudósát veszítette el, akinek több mint négy évtizedes tevékenységét alapvetően megszabták a szocializmust építő ország műszaki alkotásokat igénylő feladatai. Elismerést keltett, és alkotásai mérföldkövekként szegé­lyezik életútját, emlékeztetve a kortársakat és az utókort a kiváló tudós elévülhetetlen érdemeire. 1912-ben született Budapesten. 1930-ban jeles érettségi bizonyítvánnyal iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetem jogelődjének, az akkori Kir. József Műegyetem Gépészmérnöki Karára. Széleskörű érdeklődésének megfelelően műegyetemi tanul­mányaival párhuzamosan, a Bölcsészettudományi Karon, négy féléven át rendkívüli hallgatóként matematikát, fizikát és filozófiát is tanult. Gépészmérnöki oklevelét 1935-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg. Még ugyanebben az évben a Műegyetem Mechanikai Technológiai Intézetének lett tanársegéde. Gyakorlatilag ez volt az első és haláláig állandó munkahelye. Itt járta végig az egyetemi oktatói pálya valamennyi szakaszát a tanszékvezető egyetemi tanári, ill. intézet-igazgatói funkciókig. Egyetemi tanárrá 1947-ben nevezték ki. Ekkor már több mint féléve az államosított nehézipar irányítására létrehozott Nehézipari Központ technológiai kutatásainak irá­nyítója is vdt osztályvezetői rangban. Ezt a kettős tevékenységét élete végéig foly­tatta úgy, hogy egyetemi tevékenységét soha meg nem szakította, míg második munka­köre az állami vezetés kívánta célok szerint többször változott. így 1948-ban a Gaz­dasági Főtanács megbízta a Magyar Alumínium- és Könnyűfémipari Kutató Intézet megszervezésével és vezetésével, melynek 1969-ig igazgatója volt. Alig egy évvel később a Vasipari Kutató Intézet megszervezésére és vezetésére kapott megbízást. Ezt az intézetet 1952-ig vezette. 1970-től pedig folyamatosan ügyvezető alelnöke volt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében működő Műszaki Kutatáso­kat Koordináló Tanácsnak. Közben 1954-57 között a Budapesti Műszaki Egyetem rektori, 1965-67 között annak tudományos rektorhelyettesi tisztét is betöltötte. 43

Next

/
Thumbnails
Contents