A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1977-1978
In memoriam
Ilyen széleskörű állami vezetési feladatok mellett a magyar műszaki-tudományos életnek kiemelkedő alkotója volt. A tudomány területén megtett első lépései is már sikerrel jártak. 1940-ben Carnegie-díjat kapott „Fatigue of Wire Ropes” című dolgozatáért. Oklevelének megszerzése után hat évvel „A hegesztés röntgenvizsgálata” c. értekezését a Műegyetem doktori cím adományozásával ismerte el. 1945-ben, az akkor állandó híd nélkül maradt főváros két részét összekötő Kossuth-hídnak a felépítésére kapott — többekkel együtt — megbízást. Ennek a feladatnak végrehajtásánál egy, az ilyen nagyméretű hídépítésben akkor még teljesen új és Magyarországon korábban nem használt módszert, a hegesztést vezette be a vasszerkezeti elemek kötésére, mely az elkészítés idejét hónapokkal lerövidítette. Ezt a munkáját a Kormány 1949-ben a Kossuth-díj adományozásával ismerte el. Ugyanezt a tevékenységét összekapcsolta a tudományos kutatással is, mert a hegesztett hidak vizsgálata tárgykörében végzett munkája alapján a Műegyetemen egyetemi magántanári címet kapott. A hegesztés ügyének élete végéig lelkes és igen eredményes művelője volt mind gyakorlati, mind elméleti területen. Az előbbit néhány idevágó szabadalom, az utóbbit — számos kutatási eredmény alapján — a Nemzetközi Hegesztési Intézet ( International Institute of Welding) bizonyította azzal, hogy nemcsak kormányzótanácsának tagjául választotta, hanem 1971-74 között az alelnöki teendőkkel is megbízta. Műszaki-tudományos működésének maradandó emléket állított azzal, hogy a Fémipari- és Vasipari Kutatóintézet megszervezésével és hosszabb-rövidebb ideig tartó vezetésével mindkettőt nemcsak a hazai színesfém- és vaskohászati kutatás bázisává, hanem a magyar műszaki-tudományos kutatás nemzetközileg is számontartott tudományos műhelyévé emelte. Hazai tudományos működésének színhelye a két intézeten kívül a Budapesti Műszaki Egyetem Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Intézete volt. Itt teremtett olyan iskolát, melyben a fiatal szakemberek egész sora kezdte meg tudományos pályáján a kezdő lépéseket. Iskolateremtő munkájának eredményességét dicséri, hogy számos munkatárs és volt aspiránsai közül többen is ma már a tudományos fokozatok valamennyi szintjét elérték és többen egyetemi tanárként járják azt az utat, melyen mesterük indította el őket. Ezen eredménynél is többet mond az a tény, hogy a fiatalok között rangot jelentett, ha valaki a környezetében dolgozhatott. Nagyszámú munkatársával közösen alkotott maradandót a hegesztés, a kohászat, a képlékeny alakítás, a hőkezelés és az anyagvizsgálat területén. Tevékenységének mostani áttekintése nem adhat számot annak minden területéről. De jól tükrözi az a 156 szakcikk, 24 könyv, ill. könyvrészlet és 22 szabadlom, mely nevéhez fűződik. 44
