A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1976-1977
In memoriam
Kutatómunkája szorosan kapcsolódott oktatói feladataihoz: a könnyűipari tanítási módszertan témában szervezett iskolai kísérleteket. Eredményeinek látható foglalata: két egyetemi jegyzete és három szakközépiskolai tankönyve. Sokféle társadalmi és mozgalmi megbízatást vállalt: a KOE szakszervezeti vezetőségének sport- és kulturális, majd pedig gazdasági felelőse volt, intézetünkben pedig a gyakorló iskolák gyakorlatvezető tanárainak továbbképzését szervezte. Bármilyen feladat adódott, kollektívánk mindig biztosan számíthatott közreműködésére. Súlyos betegsége, majd tragikus halála egy nagy reményekre jogosító életpályát zárt le váratlanul. A magyar építészet múltjának kiemelkedően jelentős tudósa volt. Hosszú ideig előadásokat is tartott, a hallgatók tisztelték tudását, szerették csendes-kedves lényét. Elemér bácsi volt, nem „tanár úr”, — és ez nagyon sokatmondó tény. DR. RÉVHELYI ELEMÉR (1889-1976) Művészettörténész volt, és aktív muzsikus, de élete jelentős részét építészeti kutatómunkának szentelte. Dr. Kardos György kérte fel 1951-ben, hogy az Újkori építészettörténet Tanszéken folytassa tevékenységét. Jelentős irodalmi munkásságát tanulmányok és könyvek őrzik. 1932-ben ,,A régi Buda és Pest építőmesterei Mária Terézia korában” c. könyvét publikálta és később, folyamatosan, szinte halála pillanatáig járt a Levéltárba , kitartóan gyűjtötte az anyagot a XVm. század európai jelentőségű hazai mestere, Fellner Jakab munkásságának még felderítetlen részleteihez. Ebből a témakörből írta kandidátusi disszertációját is. Fényképanyagét, amelynek zömét maga készítette, munkatársai és hallgatói egyaránt megcsodálták. A Fellner-monográfiát sajnos nem tudta befejezni, de megjelent művei és a töredékes anyag is nagy tudományos értéket képvisel. 41
