A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1976-1977
In memoriam
RUPPENTHAL PÉTER (1938-1976) Dr. Ruppenthal Péter 1938-ban született Győrött. A tudományok iránti érdeklődése és tehetsége korán megmutatkozott. Állandó résztvevője volt a Középiskolás Matematikai Lapok pontversenyének és középiskolai tanulmányi versenyeknek, ahol helyezett volt és díjakat nyert. A győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán végezte egyetemi tanulmányait, ezen kar Vezetékes Híradástechnikai Tanszékén 1962. július 1-én kezdett oktatni, s e tevékenységét folytatta a tanszék jogutódján, a Híradás- technikai Elektronika Intézetben, 1968 óta adjunktusként. Röviddel tragikus halála előtt családi körülményei miatt munkahelyet kellett változtatnia. Ekkor nevezték ki a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán docensnek és igazgatóhelyettesnek. Dr. Ruppenthal Péter kiváló oktató volt. A logikai kapcsolástan, távbeszélő technika és híradástechnikai rendszerek c. tárgyak magukon viselik értékes tevékenységének nyomát. Nemcsak előadói rátermettsége, ritka pedagógiai készsége volt oktatásának értéke, hanem az érzék, amellyel a tananyag-korszerűsítés irányait kitűzte, és az a tetterő is, amellyel e korszerűsítéseket végrehajtotta. Mindig korrekt magatartása, magasszintű példaadása, érdeklődése a hallgatók szakmai és általános nehézségei iránt, szakmain túlmenő követelményeket is támasztó igényessége nagyszerű nevelővé is tették. Teremtő, alkotó mérnökök nevelésében meghatározó szerepet csak olyan ember vállalhat, aki maga is teremt, alkot. Dr. Ruppenthal Péter oktatása e tekintetben is példamutató volt, mert ő maga az oktatáson kívül is teremtett és alkotott. Gyakorlati jelentőségű tudományos munkái közül csak egyetemi doktori értekezésére és a logikai hálózatok zavarérzékenységével kapcsolatos — a legrangosabb híradástechnikai elismeréssel a Pollák-Virág díjjal kitüntetett — tudományos dolgozatára utalhatnak. Ugyanakkor meg volt benne a tudományos munka hasznosságához nélkülözhetetlen alázat: sohasem tévesztette szem elől a hazánk mérnöki társadalma előtt álló operatív feladatokat, és oktatási-kutatási tevékenységét azok szellemében bontakoztatta ki. Ezért a szakmai közélet legjobb értelembe vett jelentős tényezője volt, véleményére országos jelentőségű távközlési kérdések döntésmeghozatalánál is számítottak. Ő is átérezte a tudomány társadalmasításának, terjesztésének magasztosságát. Csaknem másfél évtizedig volt szakmája legjelentősebb folyóirata a híradástechnika, operatív szerkesztő bizottságának odaadó, társadalmi munkát végző tagja. 42
