A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1974-1975
Dr. Perényi Imre rektor beszéde felszabadulásunk 30. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon
zett Közlekedési Műszaki Egyetemmel egyesült Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem elnevezéssel. Egyetemünk már tartósnak tekinthető szervezete 1967-ben alakult ki, amikor is a Budapesti Műszaki Egyetemmel az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem egyesült. Ettől kezdve Egyetemünkön hat egyetemi karon, u.m. Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Építészmérnöki, Vegyészmérnöki, Villamosmérnöki és Közlekedésmérnöki, valamint újabban a bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Karon folyik az oktatás. Egyetemünk súlyos károkkal vészelte át a II. világháborút. Az épületkár több mint 20 %-os volt, a felszerelésben pedig 60 %-os károsodás történt. Az újjáépítéshez nagymérvű összefogásra volt szükség. A Magyar Kommunista Párt és a Népfront akciói, mint „Munkások a tudományért”, „Az ország építi a Műegyetemet — a Műegyetem építi az országot” tették lehetővé, hogy a Műegyetem újjáépítése lényegében még a hároméves terv megkezdése előtt befejeződött. A szocialista állam célkitűzéseinek megvalósításához egyre több mérnökre volt szükség. A régi uralkodó osztály tanulási monopóliuma sok tehetséges ember előtt zárta el a továbbtanulás útját. Ennek a helyzetnek a megszüntetésére — többek között — létrehozta kormányzatunk az esti és levelező oktatást, mint új oktatási formákat. A munka mellett tanulást a szocialista állam nagymértékű munkaidőkedvezményekkel segítette és segíti elő. Az esti oktatás az Állami Műszaki Főiskolán indult meg, de 1951-től mint Egyetemünk esti tagozata működött tovább. Ugyanez évben indítottuk meg a levelező oktatást is. Engedjék meg, hogy a képzés volumenének növekedését néhány összehasonlítást célzó adattal bemutassam. Az 1937/38-as tanév 2. félévében még 986, az 1945/46. tanév 2. félévében már 2.744 hallgató tanult Egyetemünk akkori négy mérnöki karán. Már ez az adat is jelentős emelkedést mutat a II. világháború előtti utolsó békeévhez képest. Ebben bentfoglaltatnak a háború miatt, valamint a Horthy-rendszer diszkriminációs politikája miatt tanulmányaikat megszakított, illetve abbahagyni kényszerült és újra beiratkozott hallgatók adatai is. Az 1974/75-ös tanévben Egyetemünk hét karán 7.811 hallgató tanul a nappali, 5.361 az esti- levelező tagozaton, összesen tehát jelenleg 13.172 hallgató képzéséről gondoskodunk. Ez tizennégyszerese a háború előttinek. A népgazdaság feladatainak ellátása érdekében előtérbe került az üzemmérnökképzés megindítása. 1963-tól kezdve megalakultak a felsőfokú technikumok, 24 ipari szak- profillal. Ezek többsége az 1969-es év folyamán műszaki főiskolává alakult. Az üzemmérnökképzést mi a Vegyészmérnöki Karon az 1969/70-es tanévtől indítottuk meg, s ekkor került Egyetemünk szervezetébe a bajai Vízgazdálkodási Főiskolai Kar. E sokrétű oktatási feladatok ellátása természetszerűleg az oktatószemélyzet létszámának emelkedését is megkövetelte. 24
